Mintegy tizennyolcezer ember sorsát érinti, hogy a múlt vasárnap szavazóurnák elé járuló szlovének 94 százaléka elutasította a balkáni háború idején alapvető jogaiktól megfosztott horvátok, szerbek és bosnyákok jogainak helyreállítását. A szavazáson a központi választási bizottság által közzétett nem hivatalos eredmények szerint a választásra jogosultak 31,45 százaléka vett részt.
Szlovénia függetlenségének deklarálásakor a szlovén származásúak automatikusan szlovén állampolgársághoz jutottak, a kisebbségieknek – többnyire horvátoknak, szerbeknek és bosnyákoknak – viszont hivatalos kérvényt kellett benyújtaniuk. Azokat, akik – jórészt a hiányos tájékoztatás eredményeként – egy éven belül ezt nem tették meg, 1992-ben törölték a lakossági nyilvántartásból, megfosztva őket alapvető jogaiktól, így egyebek mellett a nyugdíjellátástól és az egészségügyi juttatásoktól. Sokan közülük elvesztették állásukat, vagy elkeseredésükben öngyilkosságot követtek el.
Egy évvel ezelőtt a szlovén alkotmánybíróság elrendelte az állampolgárság és az ezzel járó jogok helyreállítását, gyakorlatilag azonban semmi változás nem történt a bürokrácia, valamint a nacionalista erők hátráltató akciói miatt. A vasárnapi népszavazást is a nacionalisták kezdeményezték, tartva attól, hogy a jogfosztottak kártalanítása túl nagy anyagi terhet ró az országra. Több vezető politikus, köztük Szlovénia korábbi – ma is nagy tekintélynek örvendő – államfője, Milan Kucan ezt követően egyszerűen szégyenletesnek nevezte a népszavazási kezdeményezést. Szlovéniában a tízezer fős magyar, valamint a körülbelül kétezer lelkes olasz közösség őshonos nemzetnek számít, őket a horvát, a szerb és a bosnyák kisebbségtől eltérően így nem érinti a jogfosztottság.
Tegnap este kormányválság robbant ki az országban, miután lemondott a jobboldali néppárt három minisztere. A Szlovén Néppárt (SLS) kormányból való kilépését Janez Podobnik pártelnök jelentette be.
origo.hu
Vége a nyárias időnek: Mutatjuk hol számíthatnak zivatarra és jégesőre
