Tőkeemelés privatizáció előtt?

Információink szerint visszamenőleg tízről húsz évre módosítják a privatizálandó agrárcégek földbérleti szerződéseit, továbbá a fizetési feltételekre és a kötelező tőkeemelésre is több variációt dolgozott ki az ÁPV Rt. Azt még nem tudni, hogy egy vagy több tételben kell fizetniük a nyerteseknek, és azt sem, hogy a privatizációhoz felvett hiteleket kik vehetik fel.

Nagy Ottó
2004. 04. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre azt még nem tudni, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. mikor írja ki a tíz állami gazdaságra és agrárcégre az egyfordulós privatizációs pályázatot – erre valószínűleg május 1-jéig sor kerül –, azt viszont igen, hogy a privatizálhatóság és az üzleti érték javítása, valamint a működés és a vagyonbiztonság megteremtése érdekében várhatóan módosítják a cégek földhaszonbérleti szerződéseit. Mégpedig úgy: az érintett cégek szerződéseit a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az 1997. január 1-jén megkötött időponttól számítva az eredeti tízéves időtartamról húsz évre módosítja. Az eredeti szerződések 2006 októberében járnának le. A társaságok termőföld- tulajdonnal nem rendelkeznek, kivéve a Tokaj Kereskedőház Rt.-t, amelynek 53,5 hektár saját területe van, és nincs bérelt.
A privatizációval együtt jár a társaságok tőkeemelése is, amelyet vagy az adásvételi szerződés napján egy összegben kell teljesíteni, vagy ezen a napon csak a tőkeemelésnek a fele esedékes, míg a másik felét az adásvételi szerződés hatálybalépését követő év december 31-ig kell teljesíteni. A kormány két variációt dolgozott ki a privatizációhoz felvett hitelek törlesztésére is. Az első változat szerint a felvett hitelek esetében a vételár 45 százalékáig tízéves futamidőre, kétéves tőketörlesztési türelmi időt követően a jegybanki alapkamat ötven százalékának megfelelő kamattámogatást biztosít. Az előterjesztés itt felhívja a figyelmet, hogy a kamattámogatást csak normatív módon lehet a pályázati kiírásban megjelentetni, mert előfordulhat olyan helyzet is, hogy a legjobb ajánlat alapján az adásvételi szerződést olyan vevővel kötik meg, amely nem a preferált körrel együtt pályázott. Ez esetben az sem kizárt, hogy külföldi tulajdonú társaság veheti igénybe a hazai adófizetők forintjaiból juttatott támogatást.
A második variáció szerint a társaságok részvényeinek megvásárlásához az ÁPV Rt. részletfizetési kedvezményt biztosítana, mégpedig úgy, hogy a vételár hatvan százalékát az adásvételi szerződés hatálybalépésének időpontjában, harminc százalékát a szerződés megkötésének évét követő év december 31-ig, utolsó tíz százalékát pedig az előző részlet megfizetését követő év december 31-ig lehetne megfizetni. Ez esetben további kedvezményt jelentene, hogy a vételár később megfizetésre kerülő részleteit kamatfizetési kötelezettség nem terhelné. Itt az előterjesztés szintén kitér rá, hogy a kedvezményt csak normatív módon lehet meghirdetni, így azt bárki, adott esetben egy külföldi befektető is érvényesítheti.
Érdekes, hogy egy hivatalos dokumentum az agrártársaságok 2003-as pénzügyi helyzetét negatívan értékeli, mivel romlott az agrárpiaci helyzet, kedvezőtlenek voltak a természeti körülmények és a társaságok alkalmazkodó képessége és belső költségérzékenysége nem javult. Ezek következtében pedig összesen 3,6 milliárd forint veszteséget termeltek, ami esetükben az utóbbi tíz év legroszszabb eredményének számít. Az előterjesztés ugyanakkor közli a társaságok idei üzleti terveit is, de itt már csaknem hétszázmilliós pozitívummal számol, ami összességében egy év alatt 4,2 milliárdos növekménynek felel meg. Az idei évre a társaságok egyike sem jelzett negatív eredményt. Ez a jelzett növekmény alapozza meg az előterjesztés szerint a privatizációt, amit erősít, hogy a társaságok pénzügyi helyzete rendezett, állóeszköz-állományuk és környezetvédelmi helyzetük javuló színvonalú. Ennek ellenére a társaságok értékére negatív hatással vannak a környezetvédelmi problémák és kötelezettségek, amelyek összesen hárommilliárd forintnyi beruházást igényelnek az ÁPV Rt. felmérése szerint.
*
Nyilvános, kétfordulós pályázatot hirdetett tegnap az ÁPV Rt. az M-Ingatlan Ingatlankezelő Rt. – a Mahart ingatlanhasznosítással foglalkozó utódcége – kizárólagos tulajdonában lévő, 100 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására. Az M-Ingatlan Rt. 2003. október 31-én jött létre, 150 millió forintos alaptőkével, vagyonát a Mahart alaptevékenységéhez szorosan nem tartozó ingatlanok képezik, amelyek közül legjelentősebb a Mahart korábbi, Apáczai Csere János utcai székháza.

***

Eladják a Zsolnayt is.
Még ebben a hónapban piacra dobja az ÁPV Rt. a Zsolnay-cégcsoportot – értesült a Napi Gazdaság. A lap úgy tudja: végéhez érkezett a pécsi cég értékesítésének előkészítése, miután befejeződött a vagyonértékelés elemzése is. Az ország egyik legnagyobb porcelángyára csak egyben, kétmilliárd forint körüli irányáron lesz eladó. A termelési tevékenységet folytató Zsolnay Manufaktúra Rt.-t, valamint a gyártást kiszolgáló Zsolnay Porcelángyár Rt.-t és ingatlanjait egyben hirdetik meg. (D. Z.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.