Tartanak még a tavaszi vetési munkálatok, ám ennek ellenére sem beszélne a vetőmagpiac tavaszi pezsgéséről Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója, mert mint elmondta: a szezon, illetve a vetőmagvásárlás folyamatos, és általában decembertől egészen a vetésig tart. A szakma a tavaszi vetésű növényekből – napraforgó, kukorica, cukorrépa, borsó – az igényeket kielégíti, vagy már ki is elégítette, úgyhogy különösebb gondról nem lehetett beszélni a piacon. Egyedül a tavaszi vetésű kalászosoknál volt ellátási nehézség, de az csakis helyi jellegű, országos hiányról nem lehetett beszélni. Hiány volt azonban zabból, mert – mondta Hullán Tibor – valószínűleg a sportlótenyésztők a vártnál nagyobb mértékben érdeklődtek e gabonaféle iránt. Nincs gond a zöldségnövények esetében sem, működnek az évek során kialakult export-import kapcsolatok.
Az export-import kapcsán a szakember megjegyezte, hogy Magyarország az unió vetőmagimportjából hat-hét százalékkal részesül, az arányokat pedig úgy jellemezte, hogy ha exportunkat száz százaléknak tekintjük, akkor importunk a negyvenszázalékos szintet éri el. Mindebből az a következtetés vonható le – folytatta Hullán –, hogy az uniós csatlakozással a hazai vetőmagexport – bár ekkor a határok eltűnése miatt valós exportról már nem beszélhetünk – erősödni fog. A konkurenciát azonban, bármely országból és bármely területről jelentkezzék is, komolyan kell venni. Az EU legerősebb vetőmagtermelői a franciák és a hollandok, különösen hibridkukorica-vetőmagban, igaz, ők állandóan hangsúlyozzák, hogy velünk együtt kell, illetve szeretnének dolgozni a kibővült unióban. Ezt a szempontot annál inkább is érdemes szem előtt tartanunk, mert teljes exportunk – éves szinten változó, de átlagosan – negyven százaléka az unióba, másik 35-40 százaléka a CEFTA-országokba irányul. Ráadásul mi is nagyon erősek vagyunk hibrid kukoricában, napraforgóban és takarmánynövényekben. Erőnket pedig az mutatja igazán, hogy a világ nagy vetőmagtermelő cégei nálunk termeltetnek – mondta Hullán Tibor.
Az igazgató szerint az utóbbi években a zöldségvetőmagok piacán pozíciót vesztettünk, mert romlott a termelés hatékonysága. Ugyanakkor „könnyű” – kis tételekről, de még is nagy tömeget képviselő – áruról van szó, amely átlépte a kontinentális határokat, és a cikkekből ma már komoly mennyiséget állítanak elő például Chilében, Izraelben. Mi a hungaricumnak számító zöldségfélék – paprika, hagyma, borsó és uborkafélék – vetőmagjának termesztésében számítunk meghatározó tényezőnek. Érdekes – mondta Hullán Tibor –, hogy Japán ma nagyhatalomnak számít a káposztafélék szaporítóanyagának termelésében.
A szakember hangsúlyozta azt is, hogy a zöldségfélék esetében a piacot ketté kell választani hobbi- és profirészre, mert nem ugyanazok a fajták kerülnek a háztáji kiskertekbe és a szántóföldekre. E piac sajátossága, hogy a profiszegmensben felhasznált vetőmagok értékben a zöldségvetőmag-piac hetvenöt százalékát teszik ki, míg tömegben ugyanekkora arányban részesednek a hobbikertekben felhasználtak. A magyar nemesítők mindkét területen otthon vannak, a hobbifelhasználás szintjén még a káposztafélék és a gyökérzöldségek esetében is.
A Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója nem borúlátó a jövőt illetően, szerinte a csatlakozás stabil jövőt jelent a szakma számára, de azt mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy szigorú piacon, szigorú körülmények és a követelmények között kell versenyezni, igaz, arra képesek vagyunk.
n
Magyarországon évente 320 ezer tonnányi vetőmagot fémzároltak, amelyből éves szinten 70-71 ezer tonnányit exportálnak, 248-250 ezer tonnányit pedig itthon használnak fel. Az összes vetőmagmennyiségen belül a legnagyobb tömeget a kalászos gabonák vetőmagjai képviselik 193-195 ezer tonnás súlyukkal, majd a kukorica következik 74-76 ezer tonnával.
A zöldségvetőmagok 1800-1900 tonnát tesznek ki. Az exportban a kukorica vezet 43-46 ezer tonnával, ezt az olajos növények és a napraforgó követi 14-15 ezer tonnával. A zöldségvetőmagokból 800-900 tonnányi kerül exportra.
Készenléti Rendőrség
Lopott autóval kapták el a kamaszt, jogsija sem volt
