Tartanak még a tavaszi vetési munkálatok, ám ennek ellenére sem beszélne a vetőmagpiac tavaszi pezsgéséről Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója, mert mint elmondta: a szezon, illetve a vetőmagvásárlás folyamatos, és általában decembertől egészen a vetésig tart. A szakma a tavaszi vetésű növényekből – napraforgó, kukorica, cukorrépa, borsó – az igényeket kielégíti, vagy már ki is elégítette, úgyhogy különösebb gondról nem lehetett beszélni a piacon. Egyedül a tavaszi vetésű kalászosoknál volt ellátási nehézség, de az csakis helyi jellegű, országos hiányról nem lehetett beszélni. Hiány volt azonban zabból, mert – mondta Hullán Tibor – valószínűleg a sportlótenyésztők a vártnál nagyobb mértékben érdeklődtek e gabonaféle iránt. Nincs gond a zöldségnövények esetében sem, működnek az évek során kialakult export-import kapcsolatok.
Az export-import kapcsán a szakember megjegyezte, hogy Magyarország az unió vetőmagimportjából hat-hét százalékkal részesül, az arányokat pedig úgy jellemezte, hogy ha exportunkat száz százaléknak tekintjük, akkor importunk a negyvenszázalékos szintet éri el. Mindebből az a következtetés vonható le – folytatta Hullán –, hogy az uniós csatlakozással a hazai vetőmagexport – bár ekkor a határok eltűnése miatt valós exportról már nem beszélhetünk – erősödni fog. A konkurenciát azonban, bármely országból és bármely területről jelentkezzék is, komolyan kell venni. Az EU legerősebb vetőmagtermelői a franciák és a hollandok, különösen hibridkukorica-vetőmagban, igaz, ők állandóan hangsúlyozzák, hogy velünk együtt kell, illetve szeretnének dolgozni a kibővült unióban. Ezt a szempontot annál inkább is érdemes szem előtt tartanunk, mert teljes exportunk – éves szinten változó, de átlagosan – negyven százaléka az unióba, másik 35-40 százaléka a CEFTA-országokba irányul. Ráadásul mi is nagyon erősek vagyunk hibrid kukoricában, napraforgóban és takarmánynövényekben. Erőnket pedig az mutatja igazán, hogy a világ nagy vetőmagtermelő cégei nálunk termeltetnek – mondta Hullán Tibor.
Az igazgató szerint az utóbbi években a zöldségvetőmagok piacán pozíciót vesztettünk, mert romlott a termelés hatékonysága. Ugyanakkor „könnyű” – kis tételekről, de még is nagy tömeget képviselő – áruról van szó, amely átlépte a kontinentális határokat, és a cikkekből ma már komoly mennyiséget állítanak elő például Chilében, Izraelben. Mi a hungaricumnak számító zöldségfélék – paprika, hagyma, borsó és uborkafélék – vetőmagjának termesztésében számítunk meghatározó tényezőnek. Érdekes – mondta Hullán Tibor –, hogy Japán ma nagyhatalomnak számít a káposztafélék szaporítóanyagának termelésében.
A szakember hangsúlyozta azt is, hogy a zöldségfélék esetében a piacot ketté kell választani hobbi- és profirészre, mert nem ugyanazok a fajták kerülnek a háztáji kiskertekbe és a szántóföldekre. E piac sajátossága, hogy a profiszegmensben felhasznált vetőmagok értékben a zöldségvetőmag-piac hetvenöt százalékát teszik ki, míg tömegben ugyanekkora arányban részesednek a hobbikertekben felhasználtak. A magyar nemesítők mindkét területen otthon vannak, a hobbifelhasználás szintjén még a káposztafélék és a gyökérzöldségek esetében is.
A Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója nem borúlátó a jövőt illetően, szerinte a csatlakozás stabil jövőt jelent a szakma számára, de azt mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy szigorú piacon, szigorú körülmények és a követelmények között kell versenyezni, igaz, arra képesek vagyunk.
n
Magyarországon évente 320 ezer tonnányi vetőmagot fémzároltak, amelyből éves szinten 70-71 ezer tonnányit exportálnak, 248-250 ezer tonnányit pedig itthon használnak fel. Az összes vetőmagmennyiségen belül a legnagyobb tömeget a kalászos gabonák vetőmagjai képviselik 193-195 ezer tonnás súlyukkal, majd a kukorica következik 74-76 ezer tonnával.
A zöldségvetőmagok 1800-1900 tonnát tesznek ki. Az exportban a kukorica vezet 43-46 ezer tonnával, ezt az olajos növények és a napraforgó követi 14-15 ezer tonnával. A zöldségvetőmagokból 800-900 tonnányi kerül exportra.
Zsákban mérik a kukoricát. A Martonvásári Kutatóintézet kukoricanemesítvényeinek termeltetésével és kereskedelmével foglalkozik a Bázismag Kft., amelynek kereskedelmi és marketingigazgatója, Bodnár Emil elmondta: a hazai kukorica-vetésterület 1,1-1,2 millió hektár között mozog. A martonvásári hibridek a piac hét százalékát uralják, ami 70-80 ezer hektárt jelent; a cég a negyedik–ötödik helyet foglalja el a kereskedőcégek között. A piac zsúfolt, több mint húsz vállalat kínálja vetőmagjait, ami azt jelenti, hogy a világ teljes kukoricahibrid-kínálata kapható itthon. A teljes szortimentet 350 minősített hibrid adja, de a piac 80-90 százalékát 25-30 hibrid fedi le. A kukoricatermesztést több tényező határozza meg, befolyásolja egyebek mellett a hibrid termőképessége, alkalmazkodóképessége és az időjárás. Tavaly az aszály miatt az előző évtized legalacsonyabb, 3,98 tonnás átlagtermését érték el a termelők. Ettől az évtől meghatározó lesz az uniós, viszonylag magas intervenciós ár – árfolyamtól függően –, tonnánként körülbelül 25 ezer forint, ami azt jelenti, hogy még kiváló termés esetén is ilyen árszínvonalon vásárolja fel a közösség a tengerit. Emiatt a kukorica vetésterülete növekszik – mondta Bodnár Emil. A kereskedelmi igazgató a hazai vetőmag-felhasználásról elmondta, hogy azt zsákban mérik. A szokatlan mértékegység azonban meglepően pontos képet ad, mert egy-egy zsák 70-80 ezer magot tartalmaz.
Logisztikai bázis hazánkban
Hazánkban is képviselteti magát a világ egyik nagy vetőmagcége, a kaliforniai központú Seminis Vegetables Seeds Inc., amely több hasonló profilú vállalkozás egyesítéséből jött létre 1995-ben. A konszern körülbelül húszszázalékos piaci részarányával a világ egyik zöldségnövény-vetőmagot nemesítő, termelő és forgalmazó cége. Más tevékenysége nincs az óriásvállalatnak – ismertette Hernádi Ottó, a cég hazai leányvállalatának, a Seminis Hungária Vetőmag Kft.-nek az igazgatója –, mert egyre nő a világon a zöldségfogyasztás, s ezt a világ növekvő népessége is indukálja. A cég közép-európai logisztikai központja hazánkban van, és innen látja el az európai országokat borsó-, bab- és spenótvetőmaggal.
Két része van a vetőmagpiacnak, az egyik a házi kerti vagy hobbikertészek, a másikba az árutermelő zöldségtermelők tartoznak. Az utóbbi csoport szintén két részre osztható, az egyik fele a friss piacra, a másik ipari feldolgozásra termel növényeket – mondta Hernádi Ottó. – Becsléseink szerint – folytatta – a legjelentősebb zöldségnövény Magyarországon a csemegekukorica, amelynek vetésterülete a tavalyi 38 ezer hektárról 32 ezer hektárra csökken.
