Mindig hatalmas az érdeklődés Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszéde kapcsán. Nemcsak a magyarok, de Európa és a világ is figyel a kormányfő bejelentéseire, amelyek sokszor hosszú távra meghatározzák a Magyarország által képviselt irányvonalat.
Orbán Viktor beszédét a világsajtó is figyelemmel kíséri
Ezek a beszédek tartalmaznak jelentős politikai üzeneteket és gyakran váltanak ki nemzetközi reakciókat. Néhány jellemző téma és példa Orbán tusnádfürdői beszédeiből:
Illiberális demokrácia: 2014-ben itt fejtette ki először az „illiberális állam” koncepcióját, amely nagy nemzetközi visszhangot váltott ki.
A Bloomberg erről úgy számolt be, hogy idézte a kormányfőt.
Nem hiszem, hogy az európai uniós tagságunk megakadályozna minket abban, hogy egy nemzeti alapokon nyugvó, illiberális új államot építsünk
– mondta Orbán.
Tudósításukban kiemelték: Orbán, akit áprilisban második egymást követő négyéves ciklusra újraválasztottak, összetűzésbe került az EU-val, mivel a vasfüggöny 1989-es leomlása óta nagyobb hatalomra tett szert, mint bármelyik elődje.
A magyar miniszterelnök rendszeresen beszél a migráció kérdéséről is Tusnádfürdőn.
A kormányfő általában ott is kritizálja az EU migrációs politikáját, és a határok védelmének fontosságát hangsúlyozza.
Beszédében bírálta az EU vezetőit, amiért nem sikerült megállítaniuk a tömeges bevándorlást, különösen a muszlimokét.
Az európai elit láthatóan ideges
– mondta Orbán több száz éljenző támogatónak a CNN szerint.
A magyar miniszterelnök gyakran bírálja az EU-t, amit túl liberálisnak és bürokratikusnak tart és rendszeresen beszél a keresztény kultúra és értékek megőrzésének fontosságáról Európában. Egy előző évben Orbán Viktor úgy fogalmazott:
Visszatérve a kérdésre: miért gyűlölnek bennünket? Miután ők azt gondolják, hogy az emberiség most lép túl a nacionalista, vagyis nemzetközpontú és a keresztényközpontú korszakán, és át kell vezetni az emberiséget egy posztnacionalista és posztkeresztény időszakba, ezért azt gondolják, hogy erre egy modellre van szükség, az emberiségnek egy új, egyetemes modelljére van szükség, amit a liberális demokráciában találnak meg.
Orbán tusnádfürdői beszédei rendszeresen nemzetközi figyelmet kapnak, és gyakran kritikus visszhangot váltanak ki, különösen a baloldali, nyugati sajtóban. Ezek a médiumok bírálják Orbán „illiberális demokrácia” koncepcióját, amit a demokratikus értékek aláásásaként értelmeznek. Az Amnesty International is támadja Magyarországot. Mint írták:
Annak ellenére, hogy az Európai Uniónak a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság modelljének kellene lennie, egy tekintélyelvű állam jött létre a határain belül.
Az EU-val kapcsolatos kritikus megjegyzéseit pedig úgy értelmezik, mint Magyarország EU-tagságának megkérdőjelezését. A migrációval kapcsolatos kijelentéseit gyakran túl keménynek és idegenellenesnek minősítik, s félremagyarázzák.
A magyar kormány a szigorú határpolitikájával biztonságot teremtett Magyarországon, ezzel szemben a nyugati városokat ellepte a migránsbűnözés.
Oroszországgal kapcsolatos, a nyugati állásponttól eltérő véleményeit is általában kritizálják, a keresztény és konzervatív értékek hangsúlyozását egyes médiumok pozitívan, mások negatívan értékelik.
