Az Ab-n elbukhat a gyűlölettörvény

Holnap pont kerülhet a gyűlöletbeszéd elleni törvény alkotmányossági vizsgálatára, miután a taláros testület várhatóan befejezi a határozat szövegezését. Szakértők az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi hasonló témájú határozataira utalva azt valószínűsítik, hogy a testület megsemmisíti a jogszabály passzusait.

Kedden várhatóan az Alkotmánybíróság befejezi a gyűlöletbeszéd büntethetőségéről szóló Btk.-módosítás alkotmányos vizsgálatát. Amennyiben sikerült minden kérdést egyeztetni, akkor a határozatot egy hét múlva kihirdeti a taláros testület. A kérdés azután került az Ab asztalára, hogy az Országgyűlésben és a közbeszédben is heves vitát kiváltó, csekély parlamenti szavazattöbbséggel elfogadott törvénymódosítást Mádl Ferenc köztársasági elnök nem hirdette ki, hanem előzetes normakontroll végett megküldte azt az Ab-nek. A törvénymódosítás előzménye volt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla közösség elleni izgatás vádja alól felmentette ifjabb Hegedüs Lóránt egykori MIÉP-es képviselőt. Az elfogadott törvény szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az, aki nagy nyilvánosság előtt nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlöletre izgat vagy erőszakos cselekményre hív föl. Mádl Ferenc álláspontja szerint a Btk.-módosítás alkalmatlan a céljára és komoly alkotmányossági aggályokat vet fel.
Bárándy Péter igazságügy-miniszter kiállt a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos büntetőjogi szabályozás mellett. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy az kiállja az Ab próbáját. Az igazságügyi tárca által beterjesztett elképzelés alkotmányellenességére hívta fel a figyelmet egy szakmai írásban Sólyom László volt Ab-elnök és Kis János filozófus.