Hazánkban az MBA-oktatás már közel másfél évtizedes múltra tekint vissza. A képzések alapját – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – mindenhol az általános vezetési-szervezési ismeretek, a marketing, az értékesítés, a pénzügyi-számviteli ismeretek, a kommunikáció, a válságmenedzselés és az emberierőforrás-gazdálkodás adják, illetve hangsúlyos elem a gyakorlati képzés, különösen a problémamegoldás fejlesztése. Az egyes intézmények aztán ezt az alapot töltik meg eltérő módokon tartalommal. Egy-egy MBA-kurzus azonban nem pusztán a tudás megszerzését jelenti, az ott eltöltött idő alatt kialakult kapcsolatrendszer például a karrierépítés során jól kamatoztatható. Az oklevél megszerzése főként a multinacionális vállalatoknál való elhelyezkedésnél, az ottani előrejutásnál jelent nagy előnyt.
A képzésre nem csupán gazdasági diplomával lehet jelentkezni, az MBA-hez vezető út akár bölcsészek előtt is nyitva áll. Bár nincs kötelező érvényű szabályozás, a jelentkezőknek általában logikai-matematikai képességeikről, problémamegoldó készségükről kell számot adniuk. Az angol nyelv magas fokú ismerete és az ezt igazoló nyelvvizsga mindenütt alapkövetelmény.
Eddig az általánosságokról. A Magyarországon elvégezhető MBA-programok ugyanis jelentősen különböznek egymástól. Az állami egyetemek által kínált kurzusok jelentős részében az oktatás magyar nyelven folyik, néhol angol nyelvű előadásokat is tartanak. A képzés végén a hallgató a magyar egyetem diplomáját szerzi meg, egyes esetekben a külföldi partner tanúsítványával. A kiadott diploma Magyarországon akkreditált, más országokban nem, hacsak erről külön államközi egyezmény nem rendelkezik. A képzés többnyire részidős, azaz heti egy-két napos elfoglaltságot jelent. A jelentősebb képzők közé tartozik a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint több vidéki egyetemi központ.
Az MBA-iskolák másik nagy csoportjába azok az intézmények tartoznak, amelyek szerződést kötöttek egy külföldi egyetemmel, business schoollal, s képzésük a partnerintézmény anyagaira épül. A sokszor csak „nemzetközi” MBA-ként emlegetett programok keretében az oktatás idegen nyelven – angolul, illetve franciául – folyik, a kiadott diploma külföldön akkreditált. A képzés lehet nappali, részidős vagy távoktatáson alapuló. A nemzetközi MBA megszerzésére hazánkban például a Central European University (CEU), a Számalk Open Business School vagy a francia–magyar MBA-programok keretein belül nyílik lehetőség.
Az említetteken kívül több amerikai, de néhány angol egyetem is kínál olyan távoktatási lehetőséget, amelynek során a hallgató kizárólag a világhálón érintkezik az iskolájával, illetve az angol intézmények esetében általában évente egyszer ki kell utazni egy intenzív bentlakásos oktatásra. E programok esetében azonban fokozott óvatosság szükséges, nem ritka ugyanis, hogy szinte névtelen iskolák kínálnak akkreditáció nélkül diplomát.
Egyes hazai iskolákban lehetőség van szakirányú specializációra, pedig ez ellentmond az eredeti MBA szellemiségnek. Ezt a fokozatot ugyanis azért hozták létre, hogy általános vezetői ismereteket adjon. Könnyebben eladhatók azonban a speciális MBA-képzések, ez a tendencia egyébként külföldön is megfigyelhető.
A magyar MBA-nek sokkal inkább az oktatási nyelv a gyenge pontja. Kezdetben a képzés kizárólag angol nyelven folyt, majd 1992 után – az oktatók és az érintettek közötti nagy vitát követően – egyre többen kezdtek vegyes nyelvű (angol–magyar) programokat kínálni, ma pedig már léteznek kizárólag magyar nyelven elvégezhető MBA-programok.
Akik az oktatás során kizárólag az angol nyelvhez ragaszkodnak, azok nem győzik hangsúlyozni, hogy egy MBA-diplomásnak tökéletesen kell beszélnie angolul, hiszen a világon mindenütt ezt feltételezik róla. A magyar nyelvű oktatást választó intézmények pedig azzal érvelnek, hogy hallgatóik magyar vállalatoknál lesznek vezetők, ezért felesleges, hogy angolul folyjon a tanítás. Kimondva-kimondatlanul azonban egyéb okok is szólnak a magyar nyelvű oktatás mellett. A színtiszta angol nyelvű képzésre egyrészt nincs igény a hallgatók részéről, másrészt nehéz olyan oktatót találni Magyarországon, aki tökéletesen beszéli a nyelvet, harmadrészt egy ilyen tanár megfizethetetlen lenne.
Magyarország még egy szempontból speciális: a finanszírozás módja nálunk eltér a nemzetközi szokásoktól. Külföldön a hallgatók általában önerőből gazdálkodják ki MBA-diplomájukat. Ez nemcsak a magasabb életszínvonallal magyarázható, hanem azzal is, hogy a közgondolkodás szerint egy ilyen elitiskolában megszerzett tudás a legjobb, egy életre szóló befektetés. Bár ez a szemlélet itthon is terjedőben van, az elterjedt gyakorlat még mindig az, hogy a munkáltató fizeti a kurzus költségeit. Éppen ezért előfordulhat, hogy a hallgatók és az iskolák kevésbé veszik komolyan a képzést.
Az MBA-diploma jelenleg Magyarországon nem jelent kifejezett előnyt a munkaerőpiacon. A felső vezetők kiválasztásánál az első és legfontosabb érv a szakmai tapasztalat, a vezetők korábbi teljesítményének minősége.
A fentiek ellenére minden fejvadász javasolta az MBA-program elvégzését. „Soha nem avult el ennyire gyorsan a tudás, mint most. Az MBA-program keretén belül felfrissíthetik ismereteiket a vezetők.” „Mindenképpen megéri MBA-diplomát szerezni, még akkor is, ha közvetlen előnnyel nem jár. A munkaadók ugyanis azt feltételezik, hogy egy MBA-fokozatot szerzett munkavállalónak teljesen más rálátása van egy cég életére, s ez mindenképpen kedvező.” „Mindenki olyan MBA-képzést végezzen el, ami a saját karriercéljainak és jelenlegi helyzetének megfelel. Ha valaki nemzetközi karrierre tör, annak érdemes pénzt és időt nem sajnálva akár egy külföldi MBA-t is elvégeznie. Aki azonban csak tudását szeretné felfrissíteni, annak elég olcsóbb és kevésbé kemény képzést választania.”
Manapság – fejvadász cégek tapasztalatai szerint – nemcsak a felső vezetői szinten, de sok helyütt a középvezetői körben is elvárt ennek az oklevélnek a megléte.
A Magyarországon szerzett MBA-diploma feltüntetése hamarosan annyit ér majd az önéletrajzban, mint a nyelvtudás: jó, ha ott van, komoly bizalmat előlegez, de a munkaadó nem a papírt kéri el, inkább a tudást méri fel. Szomorú magyar sajátosság, hogy a kollégák, sőt a főnökök előítélete, féltékenysége olykor gátolhatja az MBA-diplomát szerzett fiatalok karrierépítését. Talán ez az oka annak, hogy a hallgatók közül egyre többen kérik az intézmény diszkrécióját, nem szeretnék ugyanis, hogy cégük, főnökük megtudja, MBA-képzésre járnak. Ennek hátterében legtöbbször a rosszindulat elkerülése, illetve a karrierterv titokban tartása áll; az MBA-diploma birtokában többen váltani szeretnének a jobb pozíció és a magasabb kereset reményében. És jó eséllyel: a diplomát szerzett hallgatók körében rendszeresen végzett felmérésekből kiderül: az MBA-diploma megszerzésekor két és félszeres is lehet a jövedelemnövekedés, a hallgatók egyharmada pedig már a végzés évében magasabb pozícióba kerül.
Egyes fejvadászok szerint lehet valakinek akármilyen végzettsége, ha nem látszik rajta, hogy tehetséges. Ha választania kell egy cégnek az állásra jelentkezők közül, a munkateljesítményt többre értékelik, mint az MBA-diplomát. A papírnál sokkal fontosabb, hogy ki, milyen feladatokat végzett eddig, s milyen tapasztalattal bír. Ezért sem a kiválasztásban, sem a béralkunál nincs jelentősége az MBA-diplomának.
Ám léteznek MBA-diplomák, amelyeknek árfolyamuk van, sőt Franciaországban bizonyos állásokat meg sem érdemes pályázni, ha valaki nem az INSEAD MBA-programot végezte el, de itthon nincs ilyen kultusza a magyar MBA-képzésnek.
Több olyan tréning, tanfolyam is elérhető Magyarországon, amely a Master of Business Administration képzéshez hasonlóan szintén drága, de rövidebb idő alatt igen komoly tudáshoz juttatja a fejlődni vágyó szakembereket, karrierfejlődésüket nagymértékben támogatja, alkupozíciójukat, értéküket megnöveli a munkaerőpiacon is. Van, aki úgy véli, hogy a Magyarországon megszerezhető MBA nem jelent olyan többletet, amely a béralkuban is kifejezésre juthat. Ez alól kivétel, ha valakinek például bölcsész alapdiplomája van, s ezzel kezdi el az MBA-t, hiszen a képzés elvégzésével komoly üzleti tudáshoz jut. Ebben az esetben az MBA pénzben és pozícióban is kifejezhető többletet jelent.
A magyarországi főiskolai, egyetemi alapképzésből gyakorlatilag teljesen hiányoznak a menedzsment típusú tárgyak, ez Nyugat-Európában vagy Amerikában nem így van. Ezért egyesek úgy ítélik meg, hogy az MBA-képzések idehaza egyfajta lyukat tömködnek be, ezeken a képzéseken pótolják a hallgatók, ami kimaradt az alapképzésükből. Tény és való, mindegy, hogy valaki milyen alapdiplomával érkezik, lehet mérnök, közgazdász, jogász, orvos, bölcsész vagy épp pedagógus, mindenkinek szüksége van menedzsmentismeretekre. Ennek a tudásnak nemcsak az üzleti életben, hanem a közszférában, s a nonprofit szektorban is piacképesség-növelő értéke van, világít rá egy további aspektusra.
Alapjában azonban elmondható, hogy az MBA-diploma a karrierépítés egyik lépcsőfoka. A végzett hallgatók az MBA-tudással, vagyis a megszerzett menedzsmentismeretek, az elsajátított kompetenciák, s a szemléletváltás miatt, valamint a gyors és hatékony döntési, problémamegoldó képességek kifejlesztésével lesznek piacképesebbek.
Rangsorolt iskolák
A gazdasági sajtó meghatározó lapjai, mint a Financial Times, a Business Week vagy a Wall Street Journal évről évre elkészítik és közzéteszik az MBA-képzést adó üzleti iskolák rangsorát. Szempontrendszerük természetesen nem azonos, de a helyezéseket döntően befolyásolja, hogy a diploma mennyire keresett a munkaerőpiacon. A toplistákat hagyományosan az amerikai mesterképzők uralják, a Wharton, a Kellogg vagy a Harvard évek óta az élboly meghatározó szereplői. Az öreg kontinens nagy iskolái egyre jobban teljesítenek: a Financial Times idei felmérése szerint immár két európai üzleti iskola, a francia Insead és a brit London Business School is „befurakodott” a világ hat legjobb MBA-képzést nyújtó intézménye közé.
A magyarországi kurzusokról hasonló lista még nem készült, ha tehát valaki a legjobb hazai intézményt szeretné választani, döntéséhez nem sok egzakt támpontot kap. Általánosságban azonban elmondható, hogy az angol nyelvű MBA-diploma keresettebb, ám a jelentkezők gyakran inkább az alapján döntenek, hogy a kiszemelt iskola milyen „nagy neveket” tud felsorakoztatni oktatói listáján.
