Amerika kitart, legyőzi az ellenséget, és megőrzi a szabadság tartományában a nehezen elnyert terepet – hangoztatta az elnök hétfőn este (közép-európai idő szerint kedd hajnalban) a pennsylvaniai Carlisle-ban, a szárazföldi hadsereg vezérkari akadémiáján elmondott beszédében. Bush ötlépéses tervet ismertetett a demokratikus, választott képviseleti kormány megalakítására: a szuverenitást átruházzák az új iraki ideiglenes kormányra, megteremtik, illetve megszilárdítják a biztonságot, kiszélesítve abban a nemzetközi részvételt, folytatják az ország újjáépítését és (a jövő év elején) megrendezik a választásokat.
Az elnök hangsúlyozta, erőszakos cselekmények a szuverenitás átruházása előtt és után is lesznek. A koalíciónak és az irakiaknak közös az ellenségük – a terroristák, a törvénytelen fegyveres csoportok és Szaddám Huszein hívei. Bush elnök Irakot ezúttal is a terrorizmus elleni harc fő frontjának nevezte. Úgy ítélte meg, hogy nehéz napok jönnek, az út néha kaotikusnak látszhat, de az ellenség nem vethet gátat a haladásnak.
*
Bush hangsúlyozta, hogy június 30-án megszűnik az Ideiglenes Koalíciós Tanács, a megszállás véget ér, az irakiak veszik át ügyeik irányítását. A június 30-i hatalomátadás ígéretének betartásával a koalíció bebizonyítja, hogy nem érdekelt a megszállásban. A megalakuló ideiglenes kormány gyakorolja a teljes szuverenitást a választások megrendezéséig. Az elnök teljes támogatásáról biztosította Lahdar Brahimi ENSZ-megbízottat, aki szavai szerint a héten terjeszti elő az iraki ideiglenes kormány névsorát. A kormánynak 26 minisztere lesz, és a kormányfő mellett lesz egy ideiglenes elnök és két alelnök is. Júliustól nemzeti tanács is segíti a kormány munkáját.
Bush elnök bejelentette, hogy lebontják a Bagdad melletti Abu Graib börtönt, amely a bukott rezsim alatt a halál és a kínzás jelképe volt, majd néhány, hazájukra szégyent hozó amerikai katona gyalázatos magatartásának a szimbóluma lett. Bush nem jelentett be sem irányváltást, sem határidőt az amerikai csapatok kivonására.
A beszédre számos reakció érkezett. A szavakat tetteknek kell követniük – kommentálta John Kerry, a Fehér Ház elhódítására pályázó demokrata párti szenátor az elhangzottakat. Azt is hangsúlyozta, hogy az elnöknek el kell nyernie a szkeptikus szövetségesek támogatását Irakban, és ezért gesztusokat is kell tennie, hogy ne egyedül kelljen állnia a sarat a közép-keleti országban. George Bush amerikai elnök nem ismerte el Irakban elkövetett hibáit, és nem terjesztett elő meggyőző stratégiát az ország jövőjéről – vélekedett kedden a két legtekintélyesebb amerikai napilap, a The New York Times és a The Washington Post. Üdvözölte és megfelelő tárgyalási alapnak nevezte Joschka Fischer német külügyminiszter kedden az Irakról szóló új amerikai–brit ENSZ-határozattervezetet. Franciaország jelezte, hogy változtatna a javaslaton. A tervezetet meg kell tárgyalni, és javítani kell rajta – nyilatkozta Michel Barnier francia külügyminiszter. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Franciaországhoz hasonlóan vétójoggal rendelkező Kína közölte, hogy tanulmányozza az amerikai–brit határozattervezetet. A katonai beavatkozást ellenző Oroszország szerint „sok változtatnivalót” találtak a szövegen. Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter a lengyel rádiónak nyilatkozva kedden jelentős fejleményként értékelte London és Washington közös javaslatát. A lengyel védelmi miniszter ugyanakkor bejelentette, hogy június 30. után Irakban lévő csapataik létszámának jelentős csökkentését tervezik.
Közben felfüggesztették állásából az amerikai hadsereg által Irakban működtetett börtönök parancsnokát – jelentette kedden a The Washington Post. Janis L. Karpinski tábornok, a 800. katonai rendőrezred parancsnoka volt a felelőse a 16, amerikai fennhatóság alatt álló iraki börtönnek, köztük a kínzások ügye miatt hírhedtté vált Abu Graibnak is. Karpinski elmondta: az intézkedést igazságtalannak tartja, és „harcolni szándékozik ellene”. Az is kitudódott, hogy a kínzásban részt vevő egyik foglár szerb származású. A Blic című belgrádi napilap megfogalmazása szerint „ha netán azt gondolták volna, hogy legalább az iraki fogolykínzások esete megtörténhetett részvételünk nélkül, akkor csalódniuk kell”. Stevan Stefanovic Philadelphia mellett született, apja szerb, anyja amerikai.

Ez lesz az idei anyák napja sztárvirága