Valószínűleg nem marad jogi következmények nélkül, hogy az uniós országok passzívnak mutatkoznak a 2005-től induló szén-dioxid-kibocsátási tervek elkészítésében. A 15-öknek március végéig, a tíz most csatlakozó országnak pedig május elsejéig kellett volna az EU környezetvédelmi bizottságához benyújtania a terveket, ám a határidő túl szorosnak bizonyult – a tagállamok többsége még dolgozik a szabályozáson. A nemzeti kibocsátási terv elkészítése Magyarországon még nem jutott túl a szakmai egyeztetés fázisán.
Jövő januártól minden uniós tagállam előre meghatározott kvóta alapján bocsáthat a légkörbe szén-dioxidot. A szabályozás célja az, hogy teljesüljenek az EU által támogatott kiotói klímavédelmi előírások, és a globális felmelegedés legfőbb felelősének tartott üvegházhatású gázok légköri koncentrációja csökkenjen. Több tényező dönti el, hogy kinek milyen magasra kerül a kibocsátásplafonja; megvizsgálják például a tüzelőanyagot, a fűtőértéket, a kapacitást, az üzemórák számát és nem utolsósorban a technológiát. A magyar szabályozás véglegesítéséhez még számos kérdést meg kell oldani. A nemzeti kiosztási terv alapelveit várhatóan még ebben a hónapban elfogadják és társadalmi vitára bocsátják. Az engedélyeztetési folyamatot szabályozó rendelet júniusban születik majd meg; a kvótaigénylési kérelmeket szeptember 15-ig kell beadni.
Zöldszervezetek szerint Magyarország a kiotói egyezmény ratifikálásával nem csökkenti, hanem növeli szén-dioxid-kibocsátását.
A szén-dioxid-kibocsátás alakulása
1985: 84 millió tonna
2001: 60 millió tonna
Kiotói vállalás: 79 millió tonna
