Nehéz ügy az uniós költségvetés

Egyelőre éles vita zajlik az Európai Unión (EU) belül a 2007–2013 közötti költségvetésről. Magyarország legfontosabb érdeke, hogy hasonlóképpen hozzájusson az ország azokhoz az egy főre jutó uniós támogatási forrásokhoz, amit a korábban csatlakozó országok is megkaptak. Nem kicsi a tét tehát hazánk számára, hiszen egyáltalán nem mindegy, 2007 után milyen szinten tudjuk fejleszteni a helyenként nagyon elmaradott – közlekedési, környezetvédelmi – infrastruktúrát, továbbá hogy mennyi pénzt használhat fel az agrárágazat.

Bátran hangoztatják a politikusok, hogy 2007 után a fejlesztésekre háromszor akkora összeget kaphat az ország az EU-tól, mint jelenleg, ez azonban nem annyira egyértelmű – legalábbis egyelőre. Az unió a bővítés nélkül is hasonló problémákkal nézne szembe, ám a kialakuló gazdasági és politikai háromszög egyre nagyobb problémákat vet fel a költségvetés tárgyalásakor. Ezt a háromszöget az EU-tagállamok nettó befizetői, a jelenlegi nettó haszonélvezői, illetve az újólag csatlakozók alkotják. A helyzetet bonyolítja, hogy a tíz, május elején csatlakozott állam közül gazdasági téren nyolc messze az EU szintje alatt teljesít. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy a nettó haszonélvezők, illetve az újólag csatlakozók minél több pénzt szeretnének kapni a fejlesztésekre, a befizetők pedig szorosabbra húznák a nadrágszíjat. A legnagyobb juttatásokat 2007 után is a kohéziós alapok képezik, s erre viszont mind a tíz csatlakozó ország jogosult. Főként azért, mert gazdaságilag egyikük sem éri el az átlagos európai szintet, a pénzügyi kritériumokat – államháztartás hiánya, infláció, államadósság – egyelőre egyik új tagország sem teljesíti. A kohéziós alapok viszont rendkívül szükségesek, hiszen az infrastruktúra igen leromlott állapotban van az újólag csatlakozott tagországokban, s ez akadálya a gazdasági fejlődésnek és az EU-elvárások teljesítésének.
A költségvetés elfogadása mellett a legfontosabb kérdés az európai alkotmány elfogadása és ratifikálása. A költségvetés és az alkotmány pedig szorosan összefügg a kibővült EU-ban: szakértők szerint az európai alkotmányt június 17–18-án politikailag elfogadhatják a tagországok, a ratifikációs folyamat pedig párhuzamosan halad majd a költségvetésével.
Igen nagy problémát jelent az EU-ban a lisszaboni határozatok eddigi eredménytelensége. Mint ismeretes, a Lisszabonban megfogalmazottak szerint 2010-re az európait a világ legversenyképesebb gazdaságává kell fejleszteni. Az első négy évben ugyanakkor gazdasági értelemben növekedett a távolság Európa és az Amerikai Egyesült Államok között. Szakértők rámutatnak: ahhoz, hogy ez a trend megforduljon, mindenek- előtt átfogó reformokra lesz szükség a költségvetés, a közigazgatás, az egészségügy és a szociális ellátórendszerek területén.
Az infrastruktúra területén hazánk jelenleg négyféle uniós forrást használhat fel. Legfontosabbak az eddig ISPA-ként ismert, ám május 1-jétől kohéziós vagy felzárkózási alapok, ahol a projekteknél általában ötven, szélsőséges esetekben a költségek nyolcvanöt százalékát az EU biztosítja. Hazánk a legtöbb forrást a strukturális alapokból a vasút fejlesztésére kapja, ám most nyújtunk be egy pályázatot az M0-s sztráda keleti szakaszának fejlesztésére is. A strukturális alapok szintén valamennyi csatlakozó országra vonatkoznak, hiszen egyik állam GDP-je sem éri el az EU-átlag 75 százalékát. A strukturális alapokból elnyert forrásból végzik Magyarországon például egyes utak felújítását, így a tranzit főközlekedési utak 11,5 tonna tengelyterhelésre tehetők alkalmassá. A harmadik fontos támogatási alap a környezetvédelmi infrastrukturális operatív program, a rendelkezésre álló 180 millió eurót felerészt környezetvédelmi, felerészt pedig közlekedési projektekre lehet elkölteni.
A tizenöt EU-tag és a csatlakozó országok miniszterei által korábban meghatározott transz-európai közlekedési hálózatok fejlesztésére évente 400–500 millió eurót használhatnak fel az államok.

---