Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelének örvend a katolikus egyház. A nagy ünnepkor tartják búcsújukat a Szentlélek titulusú templomok, így a régi plébániája nevét viselő székelyföldi Csík- és Kézdiszentlélek vagy a pilisi hegyek közt megbúvó Szentlélek községbeliek. Ez utóbbi település újabb kori egyháza a határában lévő régi kolostortól örökölte a nevét, amelyet első ízben 1287-ben említ királyi okirat „Claustrum S (anctus) Spiritus de Pilisio” alakban.
A pálos rend történetének fejezetei szóba kerültek már sorozatunkban (Pécs, Jakab-hegy; Salföld). A magyar alapítású szerzet gyökerei erősen kötődnek a Pilishez, a szentléleki kolostortól nem messzire található Klastrompusztán az 1200-as évek derekán alapított templom alapfalai őrzik a pálos szerzetesrend atyjának, Boldog Özsébnek emléket. IV. (Kun) László 1287-ben arról rendelkezett, hogy a Szent Kereszt-klastrom perjelje (Özséb tanítványa, Benedek apát) gondoskodjék a mai Szentlélek közelében álló királyi vadászkastély rendházzá alakításáról és benépesítéséről. Egy 1323-ban kelt írás tanúsága szerint a kolostor akkorra már készen volt s működött.
Az alig négyszáz lelket számláló Pilisszentlélek fölött, az Esztergom irányába tekintő hegyoldalon, lélegzetelállítóan szép tájban találjuk a fehér barátok kolostorának romjait. A szürke tört kőből rakott falak magassága egyes helyeken – mint az épületegyüttes délnyugati sarkánál – eléri a négy-öt métert, másutt egylábnyitól egy-két méternyire állnak a talajszint felett. Az alaprajzból az olvasható ki, hogy a déli kápolna foglalja magában a vadászkastélyt, erre mutat a 13-szor 13 méter belvilágú, igen vastag falú tömb. E toronyszerű előtér keleti oldalához csatlakozik a szentély, mellette a sarokban látható a XV. századi Szűz Mária-oltár építménye. A hosszúkás szentély végfalánál is megmaradt az oltár alapja, s egy harmadik tömör oltármenza is található a vele párhuzamosan épített mellékszentély keleti harántfalánál. A kolostor épületrészei a „toronytól” északra helyezkednek el, mintegy harmincnyolc lépésnyi hosszúságban. Közülük egy szabályos oldalélű és arányú négyzetes helyiség tűnik az egykori refektóriumnak. Az 1526. évi török hadjárat során lerombolt rendház többi falszakaszából már sokkal nehezebb rekonstruálni az eredeti rendeltetést, ehhez leginkább az ország számos helyén épült korabeli kolostor szerkezetének ismerete nyújt segítséget – 1327-ben Magyarországon a Remete Szent Pál buzgó követői által emelt klastromok száma meghaladta a félszázat!
A szentléleki kolostor már Gyöngyösi Gergely (1472 körül – 1532) pálos rendfőnök és történetíró munkájában szerepel, legfrissebb és legalaposabb ismertetése a kitűnő kutató-építésztől, Guzsik Tamástól (1947–2002) olvasható. A területen 1928 és 1933 között végeztek először részleges régészeti kutatást, majd 1985–86-ban Lázár Sarolta és Kozák Károly vezetésével feltárták az egész épületegyüttest. Ezután került sor a műemléki helyreállításra, amely főként a falak konzerválását és fagy elleni védelmét jelentette. A délnyugati sarkon lévő emléktáblát 1985-ben helyezte el az Esztergom Barátainak Egyesülete; két évvel később – a renoválás befejeztével – ünnepelhettük a varázslatos épület 1287. évi alapításának nyolcszázadik évfordulóját.
origo.hu
Nem tud aludni éjszaka? Így kapcsolja ki az agyát
