A világ legnagyobb, 1,8 millió aktív tagot számláló emberi jogi szervezetének 340 oldalas éves összefoglalója, a Report 2004 minden eddiginél súlyosabb bírálattal illeti Washington és London iraki politikáját. Az elemzés szerint az Egyesült Államok által „hajszolt globális biztonságpolitika vak és elvtelen (…) feláldozza az emberi jogokat a belbiztonság oltárán, tetszés szerinti időben és helyen alkalmaz megelőző csapásokat, ezzel azonban sem biztonságot, sem szabadságot nem teremt”. Irene Khan, az Amnesty főtitkára az idei jelentést bemutató londoni sajtótájékoztatón azt mondta: a demokrácia és a szabadság megteremtése címén indított iraki háború több mint tízezer iraki polgári személy halálát okozta, több ezer iraki börtönbe vetéséhez és kínzásokhoz vezetett, valamint felkeléseket váltott ki. Khan szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának valós erőfeszítéseket kell tennie az iraki lakosság emberi jogainak védelmére, és pontosan meg kell határoznia a szövetségesek és az iraki vezetés felelősségi köreit. Ennek elmaradása esetén valós a veszélye annak, hogy Irak újabb Afganisztánná, „kudarcba fulladt stratégiák, hamis ígéretek temetőjévé válik”.
A jelentés szerint Egyesült Államok és szövetségesei a terror ellen meghirdetett háborújukkal és az ennek jegyében indított iraki háborúval nyíltan aláásták az emberi jogok érvényesülését, a nemzetközi közösség pedig nem tud vagy nem akar szembeszállni ezzel a folyamattal. A 2001. szeptember 11-i merényletek óta Németországtól Kubáig számos országban születtek – sokszor néhány hét alatt – „emberi jogi szempontból aggályos, néha drákói »antiterrorista« törvények”. A kínai hatóságok immár „a terror elleni harccal” igazolják például a zömmel mozlim vallású ujgur kisebbség elleni kemény elnyomó intézkedéseket. Az Irak elleni háború meghirdetett fő célja a tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés csökkentése volt, a világot azonban elsősorban a kis kézifegyverek és egyéb hagyományos harci eszközök árasztják el, amelyeknek évente több mint félmillióan esnek áldozatul – áll az AI éves jelentésében. Irene Khan főtitkár a londoni sajtótájékoztatón e fegyvereket, valamint a szegénységet és a megállíthatatlanul terjedő HIV/AIDS-járványt nevezte a valós tömegpusztító fegyvereknek. A fejlődő országok évente 22 milliárd dollárt költenek fegyverekre, jóllehet évi tízmilliárd dolláros ráfordítással megteremthetnék a teljes körű alapszintű oktatást – áll a Londonban kiadott jelentésben. Az AI a 2004-es jelentésben is hitet tett régi célja, a halálbüntetés mint a legalapvetőbb emberi jogokat sértő büntetési forma eltörlése mellett. A jelentés szerint tavaly a világ 28 országában legalább 1146 elítéltet végeztek ki – közülük 726-ot Kínában –, és 63 országban legalább 2756 új halálos ítéletet hoztak. Az összes kivégzés 84 százalékát négy országban – az Egyesült Államokban, Kínában, Iránban és Vietnamban – hajtották végre.
A Fehér Ház visszautasította az Amnesty International vádját. Scott McClellan fehér házi szóvivő kijelentette, hogy a terrorizmus elleni harc felszabadított 25 millió afgánt és 25 millió irakit, és megvédte emberi jogaikat. A szóvivő leszögezte, hogy az Egyesült Államok mindig is élen járt az emberi jogok védelmében, és továbbra is így tesz.
Atomtudós lesz a miniszterelnök? Husszein Sahrisztáni síita muzulmán atomtudós lesz az iraki átmeneti kormány vezetője a kedden nyilatkozott amerikai források szerint. Az új kabinet a tervek szerint július elsején veszi át a hatalmat, és legalább a jövő év elejére várt választásokig irányítja majd Irakot. Sahrisztáni Szaddám Huszein elűzött elnök diktátorkodásának idején több évet a bagdadi Abu Graib börtönben töltött, mert nem volt hajlandó részt venni a rezsim atomfegyverprogramjában. Ugyancsak amerikai forrás szerint Irak elnöke a szunnita Adnan Pacsacsi lehet, aki korábban külügyminiszter volt. Az alelnöki posztok egyike minden bizonnyal a kurdok vezető személyiségének jut. (MTI)
