Már elkészítette a javaslatot a szórványszerbség minisztériuma: eszerint elegendő, hogy a kérelmezőnek egyik őse szerb legyen, s hogy tudjon szerbül, ismertette Vojiszlav Vukcsevics, szórványszerbség-ügyi miniszter a határon túli szerbekkel foglalkozó parlamenti bizottság ülésén. Természetesen szerbnek kell vallania magát. A szerbnyelv-tudás követelményét nem veszik túl szigorúan, a miniszter már csak „némi szerb- nyelv-tudást” említett, ami lehetővé teszi, hogy a Szerbiából kitelepültek második és harmadik nemzedéke is kérelmezhesse a szerb állampolgárságot. Emellett lehetővé teszik, hogy visszakapják állampolgárságukat azok a külföldön élő szerbek is, akik politikai vagy más okokból vesztették el.
Becslések szerint 3,5-4 millió szerb – pontosabban szerb származású – él a köztársaság határain kívül, ám Belgrádnak csak 150 ezerről van nyilvántartása. A miniszter kiemelt feladatnak nevezte, hogy összeírják a külföldön élő szerbeket. A kilencvenes években nagyon sokan hagyták el Szerbiát, főleg a behívó elől menekülő fiatalok. Nekik van állampolgárságuk, ám igyekeznek elhárítani az ő hazajövetelüket gátló tényezőket is, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat az anyaországgal. A szórványszerbség vezetői követelik, hogy a Szerbiából külföldre települt legfiatalabb nemzedéket mentsék fel a katonai szolgálat letöltésének kötelezettsége alól, a külföldön született szerbek katonai kötelezettségét pedig másként szabályozzák.
Belgrádban meg is van a hajlandóság a kezdeményezés elfogadására. Ugyanúgy lehetővé kívánja tenni, hogy a szórványszerbség tagjai szavazhassanak a parlamenti és elnökválasztásokon. A helyhatósági választásokban a külföldi szerbség nem is érdekelt.
Szerbia ezzel a törvénnyel hasonlóvá válik Horvátországhoz, amely ugyancsak – de már korábban – liberális állampolgársági törvényt hozott. A feltétel ott is az, hogy a kérelmező horvát legyen.
Román igény. Kettős állampolgárságot kér a szerbiai románságnak a Szerbiai Demokratikus Mozgalom. A testület harmadik kongresszusa arra kérte Bukarestet: a Szerbia-Montenegróval szembeni vízumkényszer bevezetése után az anyaország azoknak is adjon kettős állampolgárságot, akiknek házastársa román. A kongresszuson elhangzott: leginkább most van szükség arra, hogy Románia segítse a környező államokban élő románságot. (MTI)
