Vasárnapi gyűlésükön az oktatásügyi szabad szakszervezetek (FSLI) mindazonáltal sztrájksorozat megkezdéséről döntöttek. Mint mondták, elsősorban azért, mert az ötszázalékos emelést a kormány nem adta meg az összes tanügyben dolgozónak, vagyis a tanárokat és diákokat kiszolgáló személyzetnek. De a tanügyi alkalmazottak az ígért ötszázalékos fizetésemeléssel sem elégednek meg, s új fizetési rács bevezetését kérik. Május 26-án figyelmeztető sztrájkot tartottak, június 2-án pedig utcai tüntetést helyeztek kilátásba, s azzal fenyegetnek, hogy ezután nem készítik el a diákok félévi zárójegyét, bojkottálni fogják a vizsgákat, és általános sztrájkba lépnek. Tapasztalataink vannak a halogató politika és a be nem tartott ígéretek terén – jelentette ki néhány napja Gabriel Plosca, az FSLI képviselője. Hozzátette: ebből kifolyólag már nem hiszünk a hazugságoknak, és május 26-án sztrájkba lépünk, ami azt jelenti, hogy 11 és 13 óra között bent leszünk az iskolatermekben, hogy a diákok felügyeletét ellássuk, de nem adjuk le az órai anyagokat.
A román képviselőház közben kedden elfogadta a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetet, amely szerint a 2005/2006-os tanévtől a romániai egyetemi oktatás a következőképpen módosul: három év lesz az alapfokú képzés időtartama, két évből áll a mesterképző, és három esztendőt vesz igénybe a doktori vizsgára történő felkészülés – adta hírül a Szatmári Friss Újság. Az úgynevezett háromciklusos rendszer megfelel az 1999-ben megfogalmazott bolognai nyilatkozat előírásainak, amelynek célja az európai felsőoktatási rendszer különböző rendszereinek egységesítése. A bolognai folyamat ugyan magában foglalja az egyetemi diplomák kölcsönös elismerésének jogi, szakmai és anyagi vonzatait is, ám ezekről a törvénytervezet nem rendelkezik. Egy nemrég készült Eurostat-statisztika szerint Románia 1938 angol fontot fordít egy egyetemi hallgatóra. Ez az öszszeg ötször kevesebb az európai uniós átlagnál. Az intézmény felsőoktatási költségekre vonatkozó felmérése szerint Románia az utolsó helyen áll a 24 vizsgált ország között. Magyarország 5069 fontot fordít egy diákra; Európában a svédek a legbőkezűbbek ebből a szempontból: ők 13 651 font értékben támogatják a felsőfokú oktatásban részesülőket. Az uniós tagok közül Spanyolország áll a legrosszabbul, 6227 fontos ráfordítással.
Változó attitűdök Közép-Európában. Részletes cikket jelentetett meg a szlovákiai és romániai magyar tannyelvű egyetemekről a Chronicle of Higher Education című amerikai felsőoktatási szakfolyóirat. A több mint négyszázezres olvasótáborral rendelkező szaklap kiemelten foglalkozik az elmúlt évek áttöréseivel: a romániai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a komáromi Selye János Egyetem létrehozásával. A cikk megállapítja: a magyar nyelvű felsőoktatást ellenző nacionalista hangok visszaszorulóban vannak. Míg olyan szélsőséges politikusok, mint Vladimír Meciar vagy Gheorghe Funar a 90-es években még politikai tőkét tudtak kovácsolni a mesterségesen gerjesztett magyargyűlöletből, addig mára Magyarország és a szomszédos országok viszonyának javulása – és nem kis mértékben a kisebbségi magyar pártok befolyásának erősödése – jelentős előrelépéseket eredményezett a felsőoktatás terén. A lapnak nyilatkozva Papp Tamás, az egyetemeknek Észak-Amerikában pénzt és természetbeni támogatásokat gyűjtő Hungarian Human Rights Foundation budapesti irodavezetője elmondta: alapvető fontosságú a magyar tannyelvű egyetemek létrehozása a kisebbségben élő magyar közösség megmaradásához és fejlődéséhez. Hozzátette: fontos, hogy a magyar közösség maga igazgassa anyanyelvű felsőfokú oktatási intézményeit, különben a kormányzat vagy az egyetemi szenátus könnyedén korlátozhatja a kisebbségi oktatás lehetőségeit.
