Sztrájkba léphetnek a romániai tanárok

Miután a fontosabb romániai közoktatási szakszervezetek öszszefogtak, és megfenyegették a kormányzatot, hogy befagyasztják az idei oktatási évet, ha nem veszik őket komolyan, s nem kezdenek a lehető leggyorsabban tárgyalásokat velük, az érdekvédők elérték, hogy létrehozzanak egy kormányközi bizottságot, amellyel elkezdhették az egyeztetéseket. Az első eredmények nem is késlekedtek – írja a Cotidianul román politikai napilap –, a kormány gyorsított eljárásban döntést hozott: május elsejétől öt százalékkal emelik a tanárok bérét.

Vasárnapi gyűlésükön az oktatásügyi szabad szakszervezetek (FSLI) mindazonáltal sztrájksorozat megkezdéséről döntöttek. Mint mondták, elsősorban azért, mert az ötszázalékos emelést a kormány nem adta meg az összes tanügyben dolgozónak, vagyis a tanárokat és diákokat kiszolgáló személyzetnek. De a tanügyi alkalmazottak az ígért ötszázalékos fizetésemeléssel sem elégednek meg, s új fizetési rács bevezetését kérik. Május 26-án figyelmeztető sztrájkot tartottak, június 2-án pedig utcai tüntetést helyeztek kilátásba, s azzal fenyegetnek, hogy ezután nem készítik el a diákok félévi zárójegyét, bojkottálni fogják a vizsgákat, és általános sztrájkba lépnek. Tapasztalataink vannak a halogató politika és a be nem tartott ígéretek terén – jelentette ki néhány napja Gabriel Plosca, az FSLI képviselője. Hozzátette: ebből kifolyólag már nem hiszünk a hazugságoknak, és május 26-án sztrájkba lépünk, ami azt jelenti, hogy 11 és 13 óra között bent leszünk az iskolatermekben, hogy a diákok felügyeletét ellássuk, de nem adjuk le az órai anyagokat.
A román képviselőház közben kedden elfogadta a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetet, amely szerint a 2005/2006-os tanévtől a romániai egyetemi oktatás a következőképpen módosul: három év lesz az alapfokú képzés időtartama, két évből áll a mesterképző, és három esztendőt vesz igénybe a doktori vizsgára történő felkészülés – adta hírül a Szatmári Friss Újság. Az úgynevezett háromciklusos rendszer megfelel az 1999-ben megfogalmazott bolognai nyilatkozat előírásainak, amelynek célja az európai felsőoktatási rendszer különböző rendszereinek egységesítése. A bolognai folyamat ugyan magában foglalja az egyetemi diplomák kölcsönös elismerésének jogi, szakmai és anyagi vonzatait is, ám ezekről a törvénytervezet nem rendelkezik. Egy nemrég készült Eurostat-statisztika szerint Románia 1938 angol fontot fordít egy egyetemi hallgatóra. Ez az öszszeg ötször kevesebb az európai uniós átlagnál. Az intézmény felsőoktatási költségekre vonatkozó felmérése szerint Románia az utolsó helyen áll a 24 vizsgált ország között. Magyarország 5069 fontot fordít egy diákra; Európában a svédek a legbőkezűbbek ebből a szempontból: ők 13 651 font értékben támogatják a felsőfokú oktatásban részesülőket. Az uniós tagok közül Spanyolország áll a legrosszabbul, 6227 fontos ráfordítással.

---