Bárki írta is a találkozó forgatókönyvét, meg kell hagyni, van érzéke a dramaturgiához. Nyíregyháza szerencsés választás, mert három ország magyarsága is karnyújtásnyira van, a határon túli televíziósoknak nem kellett többet utazniuk, mint anyaországi kollégáiknak. Már a múlt hét közepétől gyülekeztek a meghívottak, kamerákkal, lámpákkal, kazettákkal megrakodva érkeztek a sóstói helyszínre, a festői Krúdy Vigadóba. A kiírás értelmében minden forgatócsoportnak rövidfilmeket kellett készítenie valamely uniós témáról, a vasárnapi eredményhirdetésig le kellett forgatniuk és meg is kellett vágniuk anyagaikat.
– Magyarországon semmiképpen, de talán a világon sincs párja ennek a rendezvénynek – szögezi le Bolyáki Attila, a találkozó szervezője. – Tizenkilenc országból érkeztek a kollégák, és örömmel mondhatom, hogy számos nyugat-európai médiumban is tudósítottak róla. A Reuters, a BBC és a CNN is foglalkozott velünk. A tudósítók világtalálkozójában kétségkívül az a legnagyszerűbb, hogy az alkotók önálló munkát végeznek. Csak magukra számíthatnak, hiszen nem ismerik a helyszíneket, nincsenek kapcsolataik. Aki ilyen körülmények között is bizonyít, az méltán nevezheti magát felkészült televíziósnak. Nekem már csak azért is nagy öröm e találkozó létrejötte, mert mindig fontosnak tartottam, hogy itt, a „végeken” is képesek legyünk ilyen színvonalú esemény megtartására.
Amíg a filmek készülnek, rövid sétát teszünk a technikai helyszíneken. Nyolc vágóhelyiségben készülnek a rövid alkotások, mindenki lázasan próbál valami eredeti témát találni a szabolcsi, szatmári, beregi falvakban, városokban. A gyergyószentmiklósi Zsigmond Attila már visszaérkezett a forgatásról, és mint mondja, voltaképpen elégedett az eddigi eredményekkel.
– Az EU-csatlakozást az ironikusabb oldaláról szemlélő filmet készítek ezen a fesztiválon. Remélem, mindenki megérti azt a sajátos tragikomikumot, ami – más határon túli televíziós munkákhoz hasonlóan – az én anyagomban is fellelhető. Hiszen egyfelől nagy öröm, hogy Magyarország végre „házon belül” van, másrészt korántsem biztos, hogy a szomszédos országokban élő magyarság életében döntő változást hoz ez a fordulat.
Hasonlóképen vélekedik a kialakult helyzetről Kulin Zoltán, az ungvári televízió szerkesztő-riportere is.
– Az egyik szemünk sír, a másik nevet. Bár kétségkívül vannak kedvező folyamatok, úgy érzem, kicsit eltávolodtunk egymástól az elmúlt hetekben-hónapokban. Naponta szembesülünk azzal, hogy miközben a határátkelőhely magyarországi oldalán már uniós zászlót lenget a szél, nekünk újra és újra csak az ígéretek jutnak. Miután Ukrajna nincs benne a bővítés következő körében, egyelőre csak a rózsaszínű álmok maradnak.
Rózsaszínű álmok a magyarországi meghívottaknak is bőséggel jutottak, elsősorban Dajka Béla kiváló előadása után. Amíg ugyanis a magyarországi és határon túli televíziósok dolgoztak, érdekes és felettébb hasznos programokra invitálták az érdeklődőket. A BBC magyar adások főszerkesztője a brit közszolgálati adó etikai kódexéről (Producer’s Guidelines) beszélt, és hallgatói meggyőződhettek arról, hogy térségünk országaiban sok még a tennivaló, ha valóban az „újságírás bibliájában” lefektetett követelmények alapján képzeljük el honi médiaviszonyainkat. A BBC függetlenségét és pártatlanságát biztosító szigorú alapelvek azonban nem kőbe vésett igazságok. A nagy vihart kavart Kelly-ügy óta szükségessé vált, hogy némiképpen kiegészítsék a műsorkészítés etikai kívánalmait. Megtudhattuk azt is, hogy a BBC tekintélyén esett csorba ellenére túlzás volna általános erkölcsi válságról beszélni az adó háza táján.
A tudósítók világtalálkozójára folyamatosan érkeztek az országos és helyi politikusok, szakmai referátumok, technikai bemutatók követték egymást. Vasárnap délelőtt Borókai Gábor, Pekár István és Rudi Zoltán vázolta a Hír Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Televízió helyzetét, stratégiáját. Délután leleplezték az elhunyt tudósítók emlékére készített domborművet, az Egyesült Államokban élő Székely Mendel Melinda szobrászművész alkotását. Ennek a megemlékezésnek szomorú statisztika adta az apropóját: tavaly 64 újságíró vesztette életét munkája teljesítése közben, a világ különböző háborús helyszínein. Mindeközben a szakmai zsűri megtekintette a versenymunkákat és döntött a győztesekről. Az esti díjkiosztó gáláról az egész ország képet alkothatott, hiszen az MTV felvételt készített a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban.
A győztes. A három díjazott alkotás közül kettő az MTV munkatársaihoz fűződik. A képzeletbeli dobogó második helyére a kolozsvári televíziósok léphettek fel. A győztes csapat a Napi Mozaik stábjából, Ádám Levente és Kemény Béla riporterekből, valamint Csenki András operatőrből verbuválódott. Ádám Levente a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az ország legkeletibb pontján, a magyar–román–ukrán hármas határon, Garbolcon forgattak egy helyi juhászemberrel. A témára egyébként lapunk riportja nyomán (Varga Attila: Látvány- és levegőkúra az unió legkeletibb határán – MN, április 24.) találtak rá. A fiatal alkotók nemzetközi meghívásokat és állásajánlatokat várnak a rangos elismeréstől.
