Magyarország 2008. január 1-jétől bevezeti az eurót. Ez nemzeti ügy, minden magyar ügye, gazdasági növekedést, több munkahelyet és alacsony inflációt hoz magával. Az euró bevezetése jelkép – idézte tegnap a parlamentben napirend előtt Varga Mihály (Fidesz) Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 júniusi nyilatkozatát. A képviselő szerint az euró bevezetése mára a bizonytalanság, a tehetetlenség és a sodródás jelképe, utalva arra, hogy a kormány a múlt héten 2010. január 1-jére tolta ki ezt a fontos időpontot. – Érez-e felelősséget Medgyessy Péter, hogy kormánya rossz gazdaságpolitikája miatt két évet csúszik az euró bevezetése? – kérdezte Varga. A kabinetnek azt a nyilatkozatát is számon kérte, amely szerint a következő négy évben 2000 milliárd forinttal csökkentik az állami kiadásokat. Ez az otthonteremtési támogatások újabb megnyirbálását, a bérek további befagyasztását és azt fogja-e jelenteni, hogy jövőre is a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak? – vetette fel.
Veres János, a Pénzügyminisztérium államtitkára hazugságnak nevezte Varga Mihály szavait. Ugyanakkor elismerte, hogy a következő időszakban az állami kiadásokból jelentős összeget kell megtakarítani az euró 2010-es bevezetése érdekében.
Az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban tett fel azonnali kérdést a miniszterelnöknek Molnár Albert (MSZP). A képviselő arra volt kíváncsi, hogy megalapozottak-e Varga Mihály azon kijelentése, amely szerint az euró 2010-es bevezetése hátrányosan érinti a nemzetgazdaságot. Medgyessy Péter hangsúlyozta: az euró nem cél, hanem eszköz, amely növeli a gazdaság stabilitását, a befektetések biztonságát. Ugyanakkor fontosabbnak nevezte, hogy az ehhez szükséges feltételeket teljesíteni tudja az ország. – Nem szabad erőltetni, sürgetni az euró bevezetését, mert az problémákat idézhet elő a gazdaságban. Varga Mihály után a fideszes Tállai András is feltette a kérdést, ezúttal a kormányfőhöz intézve: igaz-e, amit Draskovics Tibor pénzügyminiszter nyilatkozott, hogy a következő négy évben 2000 milliárd forinttal csökkenteni kell az állam kiadásait? Tállai szerint ez újabb súlyos megszorító csomaggal ér fel. A miniszterelnök cáfolta, hogy megszorításokra készülne a kormány. Mint mondta, ezzel ellentétben adócsökkentést terveznek. Hozzátette: az adócsökkentéshez le kell faragni az állami kiadásokat is.
A kormány nehéz feltételekkel vette át a mezőgazdaságot, de sikerült elérnie, hogy az uniós támogatások eljussanak vidékre – mondta el a kormány részéről tegnap napirend előtt Németh Imre agrárminiszter. Kifejtette: európai uniós forrásokra április 30-ig több mint 8800 pályázat érkezett be 415 milliárd forint értékben, az agrárcsatlakozási hitelprogram keretében pedig 220 milliárd forint erejéig kötöttek szerződéseket.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint a szocialisták ágazatok sorát vezették válságba, 1949-ben volt anynyi sertés Magyarországon, mint most. Font Sándor (MDF) arra mutatott rá: Szlovákiában már kifizették a gazdáknak azt a 30 százalékot, amit az ország saját forrásból rakhat hozzá az uniós támogatások-hoz. Magda Sándor (MSZP) úgy vélte: az agrárium az ellenzék nélkül is sikerre van ítélve, Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint pedig az ágazat az előző ciklusban a „hőzöngők áldozatává” vált.
Bőhm András (SZDSZ) arról beszélt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságnak le kellene mondatnia elnökét, Schmitt Pált, és elengedni a politikai pályára, valamint méltó módon meg kell emlékeznie Jancsó Istvánról, aki nemmel szavazott húsz évvel ezelőtt a Los Angeles-i olimpia bojkottjára. Mesterházy Attila, a sporttárca politikai államtitkára úgy vélte: történelmi távlatból könnyebb bátrabbnak lenni, szerinte mindig volt lehetőség a választásra, most sincs késő erre.
(„Méltánytalannak tartom, hogy személyemet egyáltalán öszszefüggésbe hozzák a Los Angelesben megrendezett olimpiai játékok bojkottjával, amihez semmi közöm nem volt. Azoknak kellene szégyellniük magukat, akik a Moszkvában született döntést ráerőltették a Magyar Olimpiai Bizottságra, s ezáltal az egész magyar sportra” – áll Schmitt Pál közleményében.)
– Valóban tervbe vette-e a szaktárca a kollégiumi díjak emelését? – kérdezte interpellációjában Pósán László (Fidesz). Itt említette azt is, hogy a kormány nem váltotta be a tízezer új kollégiumi férőhely létesítésére vonatkozó ígéretét. Magyar Bálint oktatási miniszter válaszából az derült ki, hogy a kollégiumi díjakat a tárca 7–12 százalékkal emeli meg várhatóan. Beadvánnyal fordul az ügyészséghez Körömi Attila független képviselő, mert szerinte alapos a gyanú, hogy az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) hűtlen kezelést követett el, mivel a rábízott közpénzből nem tájékoztatta megfelelően az állampolgárokat.
A parlament elfogadta a helyi önkormányzatok címzett támogatását szabályozó törvénymódosítást, amely szerint az uniós finanszírozással megvalósuló beruházások központi támogatásban nem részesülhetnek.
A T. Ház tegnap 294 igen szavazattal 3 tartózkodás mellett az áldását adta arra, hogy népszavazást tartsanak a kórház-privatizációról. A parlament időpontot nem határozott meg, arról Mádl Ferenc köztársasági elnöknek kell döntenie. A parlamentnek azért kellett határoznia a referendumról, mert a Munkáspárt más szervezetek támogatásával összegyűjtötte a népszavazás kötelező kiírásához szükséges kétszázezer aláírást.
Besúgó volt-e Barabás Miklós?
Igaz-e, hogy a volt III/III-as csoportfőnökség egyengette a karrierjét Barabás Miklósnak, aki most az unió gazdasági és szociális bizottságában a Magyarországot megillető négy hely egyikének várományosa? – kérdezte interpellációjában Bagó Zoltán (Fidesz). Emlékeztetett, hogy az Európai Néppárt határozatot fogadott el arról: azok a kelet-európai politikusok, akik uniós posztra pályáznak, hozzák nyilvánosságra szakmai és politikai múltjukat a volt kommunista országokban. Közölte: egy újságcikk szerint Barabás Miklós, a budapesti Európa Ház igazgatója, lehet hogy egykori III/III-as ügynök.
Válaszában Kovács László külügyminiszter kijelentette: biztos abban, hogy a fenti információt közlő lapnak állításáért felelősséget kell vállalnia, s e felelősségben az interpelláló Bagó Zoltánnak is osztoznia kell. Mint mondta: nincs tudomása arról, hogy Barabás kapcsolatban állt volna a III/III-as ügyosztállyal, illetve az egyengette volna karrierjét. Erről – tette hozzá – azért sem tudhat, mert ha fenn állt volna a kapcsolat, az akkor is államtitoknak minősülne. Kovács ezen kijelentését nevetés kísérte az ellenzéki padsorokban, amire a miniszter-pártelnök kijelentette: az MSZP politikusaira nem jellemző, hogy államtitkok birtokában lennének, és ezt a parlamentben használnák fel. Bagó Zoltán – aki nem fogadta el a miniszteri választ – felidézte Czinner Tibor jogtörténész szavait, akiről egy debreceni egyetemista társa rendszeresen jelentéseket készített. Felhívta a figyelmet arra, hogy Barabás Miklós ismert életrajza és a Czinner Tiborról jelentéseket készítő személy életrajza között kísérteties a hasonlóság. A parlament 165 igen szavazattal, 125 nem voks ellenében elfogadta a miniszteri választ. Az SZDSZ-frakció tagjai nem nyomtak gombot.
