Némi ingerültséggel az állampolgári éretlenség jeleként értékelte Aleksander Kwasniewski elnök a 20 százalék körüli részvételi arányt, amely a legalacsonyabb a rendszerváltás óta rendezett valamennyi választás közül. Az államfő szerint a választások eredményeinek mély elgondolkodásra kell ösztönözniük a politikai pártokat. Hasonlóan kiábrándult a liberális Gazeta Wyborcza, amely úgy fogalmaz, hogy fáradt arcát mutatta a lengyel demokrácia. A lap szerint a két euroszkeptikus párt második és harmadik helye megdöbbentő, rontja Lengyelország képét és pozícióját Európában. Nem véletlen, hogy a már kampány egyik központi eleme volt a populista Önvédelem lejáratása. „Ha Lepper hatalomra kerül, szökj át Svédországba!” – próbálták diszkreditálni az ilyen és hasonló szlogenek a pártvezért. A baloldali kormánykoalíció ötödik helye ezzel szemben aligha meglepetés, a Baloldali Demokratikus Szövetség kettészakadásával nemrég létrejött Lengyel Szociáldemokrácia pedig (5,07 százalék) éppen csak vette az akadályt, ami azt jelzi, hogy a választói tábor kiépítése hosszabb és nehezebb folyamat, mint médiasikereket elérni.
A Lengyelországnak jutó 54 mandátumon hét párt osztozik. A választásokat az ellenzéki pragmatikus liberális Polgári Platform nyerte 23,48 százalékkal, ami 14 mandátumot ér. A két euroszkeptikus ellenzéki párt, a radikális nemzeti Lengyel Családok Ligája 16,42, az Önvédelem pedig 11,55, a szintén ellenzéki jobbközép Jog és Igazságosság 12,52 százalékot szerzett. Ötödik a kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség – Munka Uniója koalíció (9,11 százalék), hatodik a Lengyel Parasztpárt (6,88 százalék) és bejutott még az Európai Parlamentbe a lengyel törvényhozásból legutóbb kiesett konzervatív-liberális rendszerváltó Szabadság Uniója is (6,92 százalék).
Ezek az eredmények erősen rontják a Kwasniewski által a múlt pénteken ismételten kormányfővé kinevezett Marek Belka parlamenti elfogadásának esélyeit. Belka először május 2-án, Leszek Miller volt kormányfő lemondása után kapott miniszterelnöki megbízatást. Minthogy a szejm nem szavazott bizalmat neki, május 14-én kormányával együtt benyújtotta lemondását, amelyet az államfő elfogadott. A szejmnek a második alkotmányos lépésben nem sikerült a kormányalakítás, ezért a kezdeményezés visszaszállt az államfőre, aki hangsúlyozta, ha Belka most sem kapja meg a bizalmat, a választásokat 45 napon belül meg kell tartani. Ez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel augusztus 8-án lennének az előre hozott választások.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: nem a magyar érdekeket képviselte Ruszin-Szendi Romulusz