Fizet-e az állam a tartozásokért?

Várhatóan ma hozza meg ítéletét a Legfelsőbb Bíróság (LB) gazdasági tanácsa abban az ügyben, amelyet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. kezdeményezett a tönkrement állami vállalatok tartozásainak ügyében. A Magyar Nemzet megkereste a vagyonkezelő szervezetet, amely írásban tegnap azt a tájékoztatást adta: „Megkaptuk a kérdéseket, holnap válaszolunk rájuk.”

Bár Magyarországon nincs precedensjog – azaz egy ítélet csak arra az egy ügyre érvényes, amelynek kapcsán indították –, mégis iránymutatásul szolgálhat az LB mai, a hajdani szolnoki tejipari vállalat ügyében hozott jogerős ítéletének felülvizsgálata.
Várhatóan ma hozza meg ítéletét a Legfelsőbb Bíróság gazdasági tanácsa abban az ügyben, amelyet az ÁPV Rt. kezdeményezett a tönkrement állami vállalatok tartozásainak ügyében – adta hírül tegnap a Magyar Hírlap. Lapunk megkereste a vagyonkezelőt, amely írásban tegnap azt a tájékoztatást adta: „Megkaptuk a kérdéseket, holnap válaszolunk rájuk.”
Mint ismert, a tizenöt évvel ezelőtti rendszerváltozás után több mint ezerötszáz egykori állami vállalat ment tönkre, s jutott csődbe vagy került a felszámolás, illetve végelszámolás sorsára azután, hogy részvénytársasági formában magánosították azokat. Ugyanakkor a tulajdonos egy ideig az állam maradt. E vállalatok vagyona azóta „elolvadt”, a részvények pedig ma már semmit sem érnek. Ez az oka annak, hogy az érintett vállalatok szerződéses partnerei és beszállítói nem juthattak hozzá járandóságukhoz. Több cég – miután nem tudott éveket várni a szolgáltatása, áruja ellenértékére – eladta követelését az erre szakosodott behajtótársaságoknak.
A lapunk által megkérdezett jogi szakember véleménye szerint – kamatokkal együtt – akár százmilliárd forintjába is kerülhet az államnak, amennyiben ma elveszíti a pert. A szakember közölte: nem csak a szolnoki tejipari vállalat jár „ebben a cipőben”, hiszen legalább ötven hasonló ügyben kezdeményeztek már eljárást, amelyek között ott van a Csepeli Csőgyár is. Felhívta a figyelmet arra: Magyarországon nincs precedensjog, csak konszernjog. Ez utóbbi sem biztos, hogy megáll, mert az ÁPV Rt. jogelődje, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) az állam költségvetési szerve volt, s nem gazdálkodó szervezet. A konszernjog viszont csak a gazdasági társaságokra – kft., rt. stb. – vonatkozik.
Ezzel szemben az érintettek mind beperelték az ÁPV Rt.-t, s a csődbe ment cég teljes tartozását követelték a vagyonkezelőtől. Álláspontjuk szerint ugyanis a részvények több mint 75 százalékát birtokló tulajdonos teljes felelősséggel tartozik a vállalat ténykedéséért, mivel az irányítási jogkört gyakorló többségi tulajdonos (ÁPV Rt.) meghatározhatja a cégek gazdálkodását.