Bármilyen filmet készítsen is, Mel Gibsont nem szeretik a kritikusok. Filmes vállalkozásának, az Icon Productions stúdiónak A rettenthetetlen (Braveheart) volt az első nagy sikere, azonban a történészek, a filmes szakma, sőt maguk a skótok is erős fenntartásokkal fogadták William Wallace érzelmes históriáját. A passió ábrázolásmódjáról teológusok, papok, rabbik, keresztény és zsidó szervezetek vitatkoztak már a forgatás megkezdése előtt. Ennek ellenére a közönség nem törődött a fanyalgó bírálatokkal, mindkét film hatalmas kasszasikernek bizonyult. A passiót kísérő hisztéria különösen üzleti szempontból bizonyult gyümölcsözőnek; Gibson nem is titkolja, hogy a Boudicca-filmet illető terveit a mintegy 500 millió dolláros bevételből válthatja valóra. Már a film címe is megvan: Warrior (Harcos) lesz az újabb szuperprodukció neve. Brian Klugman forgatókönyvíró elmondta, hogy több mint egy éven át végeztek önálló kutatásokat a korabeli politikai viszonyokról, a kelták és a Római Birodalom mindennapi életéről, és további egy esztendőt töltöttek a forgatókönyv megírásával.
A rejtélyes királynő viselt dolgairól a krónikák részletesen beszámolnak. A beszédes nevű Boudicca – népe nyelvén győzelmet jelent a szó –, a kelta icenus törzs királynője férjétől, Prasutagustól örökölte kelet-angliai birtokait. Kr. u. 60-ban Róma-ellenes felkelés robbant ki Britanniában. A konfliktust a római tisztviselők zsarolása és önkényeskedése váltotta ki, a hódítók állítólag a királynő lányait is megerőszakolták. A feldühödött Boudicca százezer harcosa élén benyomult a provinciába, megrohanta Camulodunumban (a mai Colchesterben) a gyarmatosítókat, akik hiába próbálták megoltalmazni magukat Claudius templomában, mert az icenusok visszaszorították a felmentő sereget, és elpusztították az ellenszegülő rómaiakat. Boudicca felkelése gyorsan kiszélesedett, miután elfoglalta a sziget nyugati részét, és a falak nélkül árválkodó Londiniumot (a mai Londont) is kirabolta. Boudicca sorsát – katonai értelemben – az pecsételte meg, hogy nem sikerült tengeri kikötőhöz jutnia, és egyre több gondot jelentett a nőkkel és gyerekekkel kiegészült icenus tábor, valamint a gyarapodó hadizsákmány szállítása. A mindent eldöntő csata előtt a kiránynő tízezer elszánt római katonával nézett farkasszemet, s bár a kelta bennszülöttek többen voltak, nem kelhettek versenyre az akkor ismert világ legjobb hadseregével. Suetonius Paullinus, Britannia kormányzója könnyűszerrel visszaverte az icenus támadást, majd a légiósok kardélre hányták a kelta sereget, a krónikások szerint mintegy 80 ezer embert. Boudicca végül mérget ivott, hogy elkerülje a további megaláztatásokat.
A királynő története évszázadokon át közismert volt, különösebb politikai felhangok nélkül. Majd a lassan homályba merülő mítoszt I. Erzsébet királynő ébresztette fel Csipkerózsika-álmából a XVI. században, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a harcias előd példájával igazolja a női uralkodók tettrekészségét. Az utóbbi évtizedekben se szeri, se száma az icenus királynő megidézésének: világszerte szobrokat emeltek az emlékére – többek között a londoni parlament közelében is –, nevét viseli egy robot, létezik róla elkeresztelt sör, még a népszerű Xena sorozat egyik epizódjában is feltűnt. Boudicca kedvelt figura egyes történészek, sci-firajongók, valamint különböző újpogány szekták körében is. Hollywood is felfigyelt az ókori történetre, Mel Gibsoné mellett még három forgatókönyv kering az álomgyárban: a Paramount, Steven Spielberg Dreamworkse és Laura Bickford producer is filmre vinné a történetet.
Gibson és alkotótársai nyilvánvalóan tisztában vannak azzal, hogy a már bemutatása előtt átpolitizált A passió után kissé le kell hűteni a kedélyeket. „Engem az fogott meg a történetben – nyilatkozta a film rendezője, Gavin O’Connor a Variety magazinnak –, hogy Boudiccát a személyes bosszúvágy vezérli. Céljai sohasem voltak politikai természetűek, valójában nem akart mást, mint megbosszulni férje és gyermeke halálát. Sikerült Róma ellen egységbe forrasztania az egymással háborúzó törzseket. Férfias történet egy nő nézőpontjából.”
Bár Boudicca állítólagos politikamentességét a rómaiak alighanem vitatnák, az alkotók akarata ellenére a XXI. században sem a királynő személyes erényeiről folyik a szó. Sokkal inkább arról, hogy mennyire elégíti ki a film a feministák igényeit, akik valósággal bálványozzák az egykori hódítót. Kétkedve várják a bemutatót a korral foglalkozó történészek is, az esetleges hibákat, anakronizmusokat alighanem alaposan kivesézik majd. Sok szó esik arról is, hogy a Warrior alighanem a Braveheart mintájára készül, a két történet hasonlósága legalábbis erre enged következtetni. A Scotsman című újság szellemes szójátékkal utalt a készülő produkció előzményére: „Braveheart with a bra” (melltartós rettenthetetlen). Többen felhánytorgatták Gibson állítólagos angolellenességét is, mondván, ismét modern politikai üzenetet fabrikál egy antik történetből. Akárhogy áll is a helyzet, az biztos, hogy a Warriort sokan kitüntetik majd figyelmükkel. Ahogyan A passió esetében is bebizonyosodott, a forgatás körüli ingyenreklám alaposan megnöveli a bevételt. Mel Gibson pedig készülhet következő filmeposzára.

Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban