A Népszava cikksorozatának közlése az EP-kampány idejére esik, amikor is az MSZP Tóbiás József által meghirdetett „harci” stratégiája az volt, hogy nyerni kell mindenáron, legfeljebb a végén meglátjuk, hogy mennyi büntetést kell fizetni. Az MSZP hajdú-bihari szervezete lapunk birtokába került kampányterve szerint e stratégiának megfelelően járt el, amikor előirányozta: a kampány során korrupciót „feltáró” újságcikkek közreadásával módszeresen le kell járatni a Fidesz prominenseit, elsősorban Kósa Lajos debreceni polgármestert. A stratégia tettekre váltásában élen járt Csontos János MSZP-s országgyűlési képviselő, aki a város vagyonával az ellenőrző szervek írásban is dokumentált véleménye szerint kitűnően gazdálkodó és 1,6 milliárd forint adózás előtti nyereséget produkáló DV Rt., illetve a város fideszes vezetése „ügyeinek” kommunikálását folyamatosan magára vállalta. A tegnap benyújtott kereset egyébként e nyereség egy tizedének megfelelő öszszeget követel az Editorialtól arra hivatkozva, hogy a bizonyítási eljárás eredményeképpen ennyi kár érte a cégcsoportot.
A Népszava állításai szerint a vagyonkezelő holding által hozott döntések miatt Debrecen városát több beruházás során több száz millió forintos kár érte, ami annak köszönhető, hogy a városvezetés maffiaszerűen összefonódott bizonyos gazdasági körökkel.
*
A szocialisták szócsöveként számon tartott napilap egy feladója és címzettje által is hamisnak nyilvánított dokumentum, az úgynevezett „Sutka-levél” közzétételével bizonyítottnak látta, hogy visszaélések történtek, ami miatt a volt rendőrfőkapitány, Kósa Lajos mentelmi jogának felfüggesztését is kezdeményezte. Állítja továbbá, hogy az egyik beruházás, a debreceni élményfürdő kapcsán Kósát és a volt fideszes frakcióvezetőt, Sásdi Andrást is meghallgatta a rendőrség. Ezt a rendőrség soha meg nem erősítette, a névtelen feljelentés alapján folyó nyomozást felügyelő megyei ügyészség vezetői pedig kifejezetten cáfolták, hogy Kósa mentelmi jogának felfüggesztése valaha szóba került volna. A kifogásolt élményfürdő-beruházásról kiderült: átadási határidejének meghosszabbításáról Nyíri László elmondta: nem a kivitelező kérésére, hanem a megrendelő többletigénye miatt vált szükségessé, így a Népszava szerint a várost, illetve vagyonkezelőjét „megillető” 1,5 milliárd forintos kötbér követelésére semmilyen jogalap nem volt.
origo.hu
Így teszik tönkre az egészséged az álmatlan éjszakák – 5 tuti módszer a pihentető alvásért
