Öt-tíz éves versenyképességi programot kellene kialakítania az országnak, amely középtávon, kormányváltástól függetlenül kiszámíthatóvá teszi a magyarországi gazdasági környezetet – áll a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) közelmúltban kiadott hatodik éves jelentésében.
A legutóbbi jelentés szerint Magyarország számára a következő években, évtizedben elengedhetetlen a versenyképesség gyors megerősítése, fejlesztése. A jelentés megállapítja: jelenleg a legfontosabb stratégiai cél, a versenyképesség szisztematikus és hosszú távú koncepción alapuló javítása a napi politikai harcok miatt héttérbe szorul.
„Az ország makrogazdasági egyensúlya szempontjából jelenleg a legnagyobb veszélyt a politikai stabilitást is veszélyeztető politikai küzdelmek jelentik, amelyek egyértelműen visszahatnak a makroökonómiai stabilitásra az eltérő fiskális és monetáris célok, valamint gyakorlat miatt” – olvasható a HEBC tanulmányában. A jelentés szerint a kiszámítható monetáris környezet, amely kedvez a stabil árfolyamok és versenyképes kamatok kialakításának – így végső soron az euró bevezetésének –, egyik kulcsfontosságú feltétele a közvetlen külföldi tőkebefektetések magyarországi továbbfejlesztésének.
A HEBC jelentése szerint különböző minisztériumok tevékenysége nem összehangolt, a tevékenységek jelentős részét nem koordinálják egy egységes célrendszeren belül, s nagymértékben kifogásolja, hogy működésük nem kellően hatékony. A HEBC felveti azt is, hogy az államigazgatással kapcsolatba kerülő gazdálkodók számára nem mindegy, hogy a különböző hatósági, adminisztratív ügyek intézése milyen költségekkel jár. Így a költséghatékonyságot az államigazgatás működésében is előbb-utóbb érvényesíteni kell.
Az adózás vonatkozásában a HEBC tagvállalatainak véleménye szerint alapvető fontosságú kérdés már napjainkban is a teljes adóterhelés komplex áttekintése. Magyarországon két közteher jelent alapvető versenyképességi hátrányt: az egyik az Európai Unióban ismeretlen helyi iparűzési adó, a másik a béreket terhelő közterhek. Az első esetben a helyi adó kiváltását, az önkormányza-toknak más eszközökkel történő finanszírozását rendszeresen halasztják arra hivatkozva, hogy küszöbön áll a közigazgatási reform – ez a gazdálkodó szféra számára elfogadhatatlan. A jelentés szerint a munkaerő és járulékos költségei, valamint az adóterhek miatt napjainkra Magyarország drágává vált a külföldi befektető nagyvállalatoknak, a multinacionális cégeknek. Ezt támasztja alá, hogy több összevont regionális beruházást nem Magyarországon valósítanak meg, hanem Szlovákiában, Lengyelországban vagy Csehországban, mivel ezek az országok több szempontból is versenyképesebbek Magyarországnál.
origo.hu
Egy speciálisan átalakított autót kapott a súlyosan megsérült balettművész
