Öt-tíz éves versenyképességi programot kellene kialakítania az országnak, amely középtávon, kormányváltástól függetlenül kiszámíthatóvá teszi a magyarországi gazdasági környezetet – áll a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) közelmúltban kiadott hatodik éves jelentésében.
A legutóbbi jelentés szerint Magyarország számára a következő években, évtizedben elengedhetetlen a versenyképesség gyors megerősítése, fejlesztése. A jelentés megállapítja: jelenleg a legfontosabb stratégiai cél, a versenyképesség szisztematikus és hosszú távú koncepción alapuló javítása a napi politikai harcok miatt héttérbe szorul.
„Az ország makrogazdasági egyensúlya szempontjából jelenleg a legnagyobb veszélyt a politikai stabilitást is veszélyeztető politikai küzdelmek jelentik, amelyek egyértelműen visszahatnak a makroökonómiai stabilitásra az eltérő fiskális és monetáris célok, valamint gyakorlat miatt” – olvasható a HEBC tanulmányában. A jelentés szerint a kiszámítható monetáris környezet, amely kedvez a stabil árfolyamok és versenyképes kamatok kialakításának – így végső soron az euró bevezetésének –, egyik kulcsfontosságú feltétele a közvetlen külföldi tőkebefektetések magyarországi továbbfejlesztésének.
A HEBC jelentése szerint különböző minisztériumok tevékenysége nem összehangolt, a tevékenységek jelentős részét nem koordinálják egy egységes célrendszeren belül, s nagymértékben kifogásolja, hogy működésük nem kellően hatékony. A HEBC felveti azt is, hogy az államigazgatással kapcsolatba kerülő gazdálkodók számára nem mindegy, hogy a különböző hatósági, adminisztratív ügyek intézése milyen költségekkel jár. Így a költséghatékonyságot az államigazgatás működésében is előbb-utóbb érvényesíteni kell.
Az adózás vonatkozásában a HEBC tagvállalatainak véleménye szerint alapvető fontosságú kérdés már napjainkban is a teljes adóterhelés komplex áttekintése. Magyarországon két közteher jelent alapvető versenyképességi hátrányt: az egyik az Európai Unióban ismeretlen helyi iparűzési adó, a másik a béreket terhelő közterhek. Az első esetben a helyi adó kiváltását, az önkormányza-toknak más eszközökkel történő finanszírozását rendszeresen halasztják arra hivatkozva, hogy küszöbön áll a közigazgatási reform – ez a gazdálkodó szféra számára elfogadhatatlan. A jelentés szerint a munkaerő és járulékos költségei, valamint az adóterhek miatt napjainkra Magyarország drágává vált a külföldi befektető nagyvállalatoknak, a multinacionális cégeknek. Ezt támasztja alá, hogy több összevont regionális beruházást nem Magyarországon valósítanak meg, hanem Szlovákiában, Lengyelországban vagy Csehországban, mivel ezek az országok több szempontból is versenyképesebbek Magyarországnál.
Adventben, a gonosz markában















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!