A lap riogató hangvételű írása szerint 580 ezer hektár, úgynevezett nevesítetlen földről van szó 25 milliárd korona értékben, amelyet azok igényelhetnek vissza, akiknek „a benesi dekrétumok alapján el kellett hagyniuk az országot, de földjeiket nem kobozták el valamilyen hiba vagy hivatalnoki lustaság miatt”.
„Érthetetlen félreértésről vagy a jogi helyzet téves értelmezéséről van szó” – tájékoztatta lapunkat Czajlik Katalin, a szlovák földművelésügyi minisztérium szóvivője. „A január elsején életbe lépett törvény egyértelműen fogalmaz és kizárólag szlovák állampolgárok számára teszi lehetővé, hogy rendezzék tulajdonjogi viszonyukat, tehát visszaigényelhessék földjüket” – fejtette ki lapunknak Czajlik Katalin, aki szerint 535 ezer hektár földterületről van szó, amelynek mintegy kétharmada erdő, s amely iránt a restitúció első szakaszában nem volt nagy az érdeklődés. A szóvivő szerint magyar állampolgárok elsősorban örökösödési eljárás során juthatnak földekhez Szlovákiában, aminek azonban az említett törvényhez nincs köze. Nemzetiségtől független a volt emigránsok kérdése, akik a rendszerváltás óta jogosultak az állampolgárság visszanyerésére és elkobzott vagyonuk viszszaigénylésére is. Vannak persze olyan ritka esetek is – Czajlik Katalin szerint –, amikor a kitelepített magyarok leszármazottai juthatnak ez idáig nevesítetlen földekhez, de csak olyan esetben lehetséges ez, ha a föld a szülők, netán még a nagyszülők nevén maradt, ám ebben az esetben is örökösödési eljárásról és nem restitúcióról van szó.

Olyan ritka betegséggel küzd az esőgyerek, amivel korábban az orvosok sem találkoztak