Csődöt mondott a véres etnikai zavargások alatt a KFOR, miként a helyi rendőrség is – állítja a jelentés. A Prizrenben állomásozó német katonáknak szemére veti, hogy a szerbek ellen irányuló albán támadás idején „mintha eltűntek volna”. Az atrocitások alatt szemtanúk egyetlen KFOR-katonát sem láttak a környéken. A Bundeswehr helyi parancsnokai ismételten viszszautasították a segélykérő hívásokat, amelyek a UNMIK-rendőröktől érkeztek hozzájuk. Ennek alapján a Human Rights Watch leszögezi: a német KFOR-kontingens magatartása az egyik „legsúlyosabb biztonsági üzemzavar” volt a márciusi zavargások idején. (A német KFOR-parancsnokság korábban arra hivatkozott, hogy tartotta magát a katonai erő alkalmazására vonatkozó előírásokhoz.)
A HRW jelentése leszedi a keresztvizet a többi KFOR-nemzet katonáiról is. Így a franciákról, akik nem siettek a Svinjare faluban megtámadott szerbek segítségére, noha a feldühödött albán tömeg a támaszpontjukon vonult át a szerb falu felé. Az olaszok sem avatkoztak be, amikor Belo Polje szerb falut felgyújtották az albánok, holott a település közel fekszik az olasz KFOR-bázishoz. Pristinában, ahol az egykori 9000-ből már csak 36 szerb lakik, hat óráig tartott, amíg a KFOR kimentette az albánok ostromgyűrűjéből a szerbeket. A Human Rights Watch jelentése a helyi rendőrök jobbára passzív magatartása mellett azt is bírálja, hogy a KFOR erői nem rendelkeznek olyan eszközökkel (vízágyúk, védőpajzsok, gumilövedékek, könnygáz), amelyekkel meg lehet fékezni a feldühödött, erőszakos tömeget. A március 17–18-án lezajlott zavargásokban 19 személy halt meg, 4000 kénytelen volt elmenekülni lakóhelyéről. Az albán szélsőségesek felgyújtottak vagy leromboltak 500 lakóházat és mintegy 30 ortodox templomot, illetve kolostort.
Putyin: Európa Oroszország összeomlására játszott















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!