Ha igazat írt, majd lecsukatjuk

„Basilio: (…) majd valami pletykát fogunk kifőzni, jó gyilkosat s azt ügyesen a szárnyára bocsátjuk (…) S így kiderül a grófról, hogy aljas ember, hogy elvetemült fráter. Én jól tudom a módját, s ha énrám bízná, két-három nap, Basilio szavára mondja, elmenekül a gróf, nem lesz több gondja! Bartolo: S ön biztos ebben? Basilio: Hát persze! Ez régi módszer, mindég beválik. Bartolo: És vállalná? De egy ilyen rágalom… Basilio: De kérem, hiszen ön nem is érti, mi az, hogy rágalom? Bartolo: Nem. Igazán nem.”1 (G. Rossini: A sevillai borbély)