Látszólag elültek a veszélyt jelző hullámok az óbudai Szent Margit Kórház körül, de az eddigi tapasztalatok alapján a főváros önkormányzata nem fogyott még ki a megvalósíthatatlan ötletekből. Idén márciusban határozati javaslattal állt elő Szolnoki Andrea szabad demokrata főpolgármester-helyettes, miszerint onkológiai szakkórházzá kellene átalakítani a fejlett szülészeti-nőgyógyászati és sebészeti szakellátással rendelkező Szent Margit Kórházat úgy, hogy egyidejűleg megszüntetnék e két fontos osztályt. Akkor az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a kórház dolgozói, a lakosság és az óbudai polgármesteri hivatal tiltakozott e megdöbbentő terv ellen.
Tarlós István, a harmadik kerület polgármestere szerint ez az elképesztő javaslat teljes titokban, a „nagyvárosnyi” önkormányzat háta mögött és a kórház vezetésének beavatása nélkül született. A felháborodás miatt június elejére visszavonulót fújt a főváros egészségügyi „szakvezetése”, de nem zárható ki az sem Tarlós István elmondása alapján, hogy a június 13-i európai parlamenti választás miatti félelem is közrejátszott ebben. A polgármester úgy látja, hogy éppen az ilyen munkamódszerek és kommunikáció miatt nagyon nehéz együtt dolgozni a fővárossal. Megjegyzendő, hogy a fővároshoz tizenhét kórház tartozik, és az előterjesztésben található saját bevallásuk szerint is csak három kórháznak biztosított a működőképessége. Hatmilliárd forint hiányzik tehát Budapest egészségügyi büdzséjéből, a hiányt a főváros vezetése úgymond racionalizálással, átstrukturálással próbálta volna enyhíteni, ez viszont az egészségügyi szakemberek szerint nem felelt volna meg a szakmai elvárásoknak.
Margit, a nélkülözhetetlen
Budapest Főpolgármesteri Hivatala talán azt sem tudja, hogy mit menedzsel – állapítja meg Óbuda polgármestere –, hiszen hosszú ideig harmincágyas sebészet megszüntetéséről beszélt, holott a Szent Margit Kórház sebészete ötvennégy ággyal rendelkezik. Jelzi Szolnoki Andrea és stábja kapkodását, hogy a határozati javaslat utáni botrányt követően kezdtek számításokat végezni, hogy érdemes-e egy szakkórházat kialakítani Óbudán. Valószínűleg azt sem vizsgálták, hogy a Szent Margit Kórház nemcsak Óbuda–Békásmegyer lakosait látja el általános kórházként, hanem az agglomeráció számos részét is. Így a kórház vonzáskörzetéhez több mint kétszázezer ember tartozik. Ha a Szent Margit Kórház megszűnne általános kórházként működni, akkor a betegek nemcsak a harmadik kerületből, hanem több településről, például Solymárról, Budakalászról, Ürömről, Pilisborosjenőről, Szentendréről lennének kénytelenek eljárni a Szent János Kórházba nőgyógyászati és sebészeti problémákkal. A XII. kerületi Szent János Kórházban amúgy is zsúfoltság tapasztalható, így viszont a betegszám megtízszereződhetne. A Szent Margit Kórházhoz huszonöt éve két új épületszárnyat építettek, a legkorszerűbb orvostechnikai berendezésekkel, idetartozik két nagy osztály is, a szülészet és a nőgyógyászat. Ezt akarták egy tollvonással megszüntetni.
A harmadik kerület, de Budapest másik fő megoldásra váró gondjai közé tartoznak a hídépítések. Észak-Budapesten két híd megépítésére van szükség, az egyik az M0-s híd, a másik pedig az Aquincum és Újpest között felépítendő városi híd. Ehhez képest Demszky Gábor főpolgármester kétségbeesetten azt hajtogatja – jegyezte meg Tarlós István –, hogy Újpest és Óbuda miatt nem épül az Aquincumi híd. Ez közönséges valótlanság – szögezte le a polgármester.
Az Aquincumi híd víziója
Először is a kerületek nincsenek abban a helyzetben, hogy lassítsanak vagy gyorsítsanak ekkora nagyságrendű beruházásokat. Másrészt az M0-s híd megépítése nem is fővárosi, hanem minisztériumi beruházás. Az M0-s végleges nyomvonala még nem dőlt el, egy sávot határozott meg a hatóság. Az óbudai önkormányzat testülete döntést hozott, hogy ha ezen a sávon belül az M0-s közelebb kerül a békásmegyeri lakótelephez, akkor mélyvezetésűnek kell lennie, de ha az út több mint 300 méterre halad el a lakóteleptől, akkor a szokásos biztonsági, környezetvédelmi előírásokkal az M0-s megépülhet. Az Aquincumi híd megépítésére a főváros készíttetett körülbelül tizenkét tanulmánytervet – magyarázta a kerület irányítója –, de nem lehet tudni, hogy melyik mellett döntöttek. Óbuda és Újpest mindössze azt kritizálta, hogy kevés a hidat megépíteni, ha nem készülnek el a hídfők környékén a járulékos műszaki beruházások. Például szükséges a 10-es, azaz a Bécsi út kiszélesítése, korszerűsítése az Aquincumi híd építésével egy időben, hogy a közlekedés tarthatatlan túlzsúfoltságát enyhítse. A fővárosi önkormányzat azonban eddig semmit sem lépett, még egy kapavágás sem történt – nehezményezte Tarlós István –, tehetetlensége elleplezésére állandóan az aktuális kormányokra mutogat, és még a hétéves fejlesztési tervében sem szerepel ez a beruházás.
A római-parti gát ügyében sem történt előrelépés. Amikor jött az árvíz, akkor Demszkyék arra hivatkoztak, hogy a tervek régen készen vannak, csak a kerület miatt nem épül a gát. Aztán elvonult az ár, a 2002-es választás kormányváltással járt, és kiderült, hogy a gáttal kapcsolatos tervekből semmi sem készült el. A kerület és a főváros most eljutott odáig, hogy a gátépítés tanulmányterveit közösen készítik.
Nincs együttműködés
Óbuda polgármestere azt tartja a legnagyobb bajnak, a kerületi fejlődés rákfenéjének, hogy a főváros és a kerületek között már nincs érdemi együttműködés, nincs semmilyen kapcsolat. 1994-ben, a Horn-kormány hivatalba lépésével a fővárosi önkormányzat olyan jogosítványokat kapott, hogy a legfontosabb kérdésekben nem kell egyeztetnie a kerületekkel. Ez határozza meg Budapest mai képét, állapotát, a főváros utcáin ezrével található kátyúkat, a szemetes járdákat, a rendetlenséget. – Ha a főváros és a kerületek viszonya továbbra is ilyen marad, állandósul ez a felemásság, akkor a jelenlegi helyzet nagyon hamar meg fogja kérdőjelezni Budapest működőképességét – szögezte le Tarlós István, Óbuda– Békásmegyer polgármestere.
origo.hu
Kiderült, ki lesz Gyurcsány Ferenc utódja
