Jóval meghaladta a reálbérek növekedését az adó- és járulékterhek emelkedése, rövid fogyókúra után pedig újra hízásnak indult az állam – nagyjából így foglalható össze a KSH tegnap publikált gyorsjelentése a magyar nemzetgazdaság idei első öt hónapjában tapasztalt létszám- és keresztváltozásairól.
A jelentés szerint a bruttó, vagyis az adókkal és járulékokkal megnövelt nominális átlagkereset egy év alatt 8,6 százalékkal nőtt, ettől azonban 1,2 százalékkal elmarad a nettó bérnövekedés aránya. A különbözetből – számítások szerint – májusig 14,1 milliárd forintos adóbevétele származott a büdzsének, az összes nettó bérnövekedés viszont nem éri el a 12 milliárd forintot. Egy átlagdolgozó borítékjában az idén eddig csupán 850 forinttal volt több havonta, mint tavaly, viszont körülbelül 1000 forinttal fizetett be többet a költségvetésbe. Ez azt jelenti, hogy a sokat kommunikált adócsökkentés helyett a valóságban ennek éppen az ellenkezője történt, és a lakosság adó- és járulékterhei 2003 első öt hónapjához képest tovább emelkedtek.
*
A KSH-adatsor élére kiemelt hivatali összefoglaló hangsúlyozza: a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2,777 millió volt 2004. január–májusban; ez 0,8 százalékos növekedés a tavalyi év hasonló időszakában mért adatokhoz képest. Ezen belül a versenyszféra létszáma 1,4 százalékkal nőtt, a költségvetési intézményeké viszont 0,9 százalékkal megfogyatkozott, vagyis az állam kevesebb közalkalmazottat és köztisztviselőt fizetett, mint egy évvel korábban.
Ha csak a közszféra apadásáról közzétett számot nézzük, úgy látszik, mintha megvalósulóban lenne a kormány és a pénzügyminiszter által sokat emlegetett karcsúbb, ám hatékonyabb állam kiépítése, ha azonban nem a bázisidőszakhoz, hanem a tavaly december végi állapothoz hasonlítjuk a szektor idei alakulását, azt látjuk, hogy ennek éppen az ellenkezője történik: januárban még csupán 807 000 ember állt az állam alkalmazásában, májusban viszont már 827 000.
A tanulmányból nem derül ki, hogy a 20 000 pluszalkalmazott a közszféra mely szegmensében állt munkába, lapunknak nyilatkozó szakértők szerint azonban valószínűleg a legjobban fizető közigazgatásban találtak állást. A szektorban magas, 9,6 százalékos volt a bruttó bérnövekedés, szemben a drasztikusan, 2,6 százalékkal megfogyatkozó létszámú egészségüggyel, ahol a bruttó fizetések jóval a fogyasztói árindex növekedési üteme alatt, 4,2 százalékkal emelkedtek. Egy közigazgatásban dolgozó szellemi foglalkozású alkalmazott fizetési papírján ebben az évben átlagosan bruttó 177 119 forint szerepelt, amíg az egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozó szellemi munkás átlagos bruttó fizetése 132 829 forint volt.
A KSH jelentése szerint 2004. január–májusban a nettó átlagkereset 91 300 forint volt; a fizikai foglalkozásúak 68 400, a szellemi munkát végzők 118 000 forintot vihettek haza. Legjobban a pénzügyi tevékenységet végzők kerestek bruttó 316 900 forintos átlagfizetéssel, őket követik a vegyiparban dolgozók 187 500 forinttal. A legkevesebb, átlag alatti pénzt a textil- és a bőriparban, a máshová nem sorolt feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban tevékenykedők keresték.
origo.hu
Veszélyes betegség fenyegeti a fiatal lányokat
