Kubai kapcsolat

Magyarországon tavaly nyáron tűntek fel az emelt díjas hívásokon alapuló csaló programok, amelyek akár több tízezer forinttal is gyarapíthatják a telefonszámlánkat. Mivel idehaza töretlen a hagyományosabb modemes internetezés népszerűsége, félő, hogy egyre többen esnek a világháló vámszedőinek csapdáiba.

Dévényi István
2004. 07. 24. 15:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bizalomra épül az egész. A tapasztalatlan felhasználó szórakozásként böngészi a világhálót, megnéz néhány egzotikusabb oldalt, pár ingyenes zenét vagy játékokat kínáló honlapot, esetleg a tilosba is betéved, persze csak azért, hogy hadd lássa már ő is életében egyszer azokat a sokat emlegetett pornólapokat. Aztán a képernyőn angol nyelven írt technikai jellegű kérdés jelenik meg, amelyből a tapasztalatlan felhasználó mindössze annyit ért, hogy ha az OK gombra kattint, akkor szebb, jobb, gyorsabb lesz az internet. Hiszen ehhez szokott hozzá: a programok csak egy igenre várnak, hogy még egyszerűbbé varázsolják a számítógép kezelését.
Csakhogy a valóságban valami egészen más történik. A gépre eresztett programocska ugyanis azzal kezdi ténykedését, hogy bontja az addigi kapcsolatot, s helyette méregdrága műholdas kapcsolatot létesít. A hívás díja percenként ezer forint, vagyis ha a figyelmetlen internetező egész éjszaka a netet vizslatja, akár hat számjegyű összeggel terhelheti a telefonszámláját. Péter is így vált áldozattá.
– A szüleimtől kaptam a számítógépet és az internet-előfizetést. Jó volt végre idehaza is bóklászni a világhálón, mert addig csak az iskolában tudtam netezni. Persze, mint sokan mások, én is ellátogattam egy ingyenes játékokat kínáló oldalra, amelyről kiderült, hogy fizetős kalózlap, ezért nem időztem ott sokáig. Így nem is emlékszem, mikor telepítettem a kapcsolatváltó programot. Figyelmetlen voltam, ennyi az egész. Csak a 48 500 forintos telefonszámlából derült ki, hogy valami turpisság történt. Megnéztük a hívásrészletezőt: 40 ezer forintba került a Emsat-hívás. Vagyis egy műholdra irányított a tárcsázóprogram, azért került ennyibe a netezés.
Péter szülei természetesen kifizették a számlát, bár megfordult a fejükben, hogy pert kezdeményeznek. Ám már ott elakadtak, hogy a műholdas hívás telefonszámát sem tudták azonosítani. A kábeles, az ADSL- vagy az ISDN-techológiát használó PC-tulajdonosoknak azonban nincs mitől tartaniuk, mert a kapcsolatváltó szoftverek csak a hagyományos modemmel netezőkre jelentenek veszélyt.
Németh Attila, a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társaságának (Netért) elnöke szerint kiemelten fontos a megelőzés. A károsultak ugyanis utólag hiába futnak a pénzük után, a hívás megtörtént, a szolgáltató nem tehet mást, mint hogy kiszámlázza az összeget.
– Az internet terjedésével egyre többen kerülnek hálóközelbe, sokan közülük csak most ismerkednek vele. Idehaza 2003 közepétől terjednek azok a szoftverek, amelyek – gyakran a felhasználó tudta nélkül – emelt díjas vagy külföldi telefonszámokat hívnak fel internetkapcsolat létesítésére. Tartunk tőle, hogy ez a „piac” még csak most kezd fejlődni, sőt robbanásszerű bővülésére is fel kell készülnünk – véli a Netért elnöke.
Németh Attila szerint az ilyen jellegű csalások megelőzése érdekében elsősorban az internetezőknek kell körültekintően eljárniuk, de a szolgáltatóknak – a távbeszélő- és az internetszolgáltatóknak egyaránt – is meg kell ragadniuk minden alkalmat, hogy felhívják a figyelmet a lehetséges veszélyekre, illetve elhárítsák őket a rendelkezésükre álló eszközökkel.
– Ha már megtörtént a baj, a felhasználó először is bizonyosodjon meg arról, hogy az adott hívást valóban a számítógépéről kezdeményezték-e. Nem egy esetről hallani, amikor a vizsgálat végén kiderül, hogy esetleg valamely fiatal családtagunk telefonálgatott – magyarázza az internetes érdekvédők elnöke. – Nagyon fontos az éberség. Nem jóhiszeműnek, inkább tájékozottnak és gyanakvónak kell lennünk. Ha ismeretlen oldalakra tévedünk, különös körültekintéssel fontoljuk meg minden kattintásunkat. Az eddig regisztrált esetek többségében úgy tűnik, a károsultak kellő odafigyeléssel észlelhették volna a veszélyt. Elenyésző például annak a valószínűsége, hogy értékes tartalmat valóban ingyenesen – és egyúttal legálisan – tegyen hozzáférhetővé a szolgáltató. A legfontosabb szabály: amiről nem tudjuk, hogy pontosan mit is csinál, arra mindig a nem a helyes válasz. Legyünk óvatosak, ne kattintsunk olyan kérdésre OK-val, amelynek a hatásában nem vagyunk teljesen biztosak!
A tárcsázóprogram telepítés előtt gyakran rá is kérdez, hogy a felhasználó biztosan szeretné-e installálni a szoftvert. Ilyenkor persze nemritkán megtévesztő mondatokkal próbálja félrevezetni az oldal látogatóját, mindezt bonyolult, idegen nyelven megírt üzenetekkel. Alapvető szabály: ha netezés közben olyan felugró ablakkal találkozunk, amelynek tartalmát nem értjük, akkor egyszerűen zárjuk be. Ha hirtelen telepíteni akarna valamit a gép, akkor arra netezés közben mindig a nem (NO) a helyes válasz.
A Microsoft operációs rendszereit használva a legnagyobb veszély az, hogy a tárcsázás – kényelmi okokból – rendszerint rejtve folyik, a felhasználó nem tudja, pontosan mi történik. Néhány esetben már az is elegendő ellenintézkedés, ha nem engedélyezzük, hogy a Windows automatikusan, megerősítés nélkül tárcsázza internetszolgáltatónk számát. A kapcsolatot csak beleegyezésünkkel (a párbeszédablakban rákérdezve), illetve kifejezetten csak a felhasználó parancsára (kézi indítás) hozza létre, bár biztos védelmet ez a módszer sem ad. Ismert több olyan tárcsázó, amely megkerüli a kapcsolódás jóváhagyásának kérését, és önállóan, rejtve tevékenykedik. Hatásosabb, ha a telefonos beállításoknál a csatlakozás idejére nem kapcsoltatjuk ki a modem hangszóróját, így tárcsázásnál mindig hallhatjuk a jellegzetes hangot, és szükség esetén idejében közbeléphetünk.
A károsultak azonban nemcsak a programok készítőinek, hanem a magyar telefonszolgáltatóknak a felelősségét is fölvetik. Sokuk szerint a legnagyobb kommunikációs cég, a Matáv sem kezeli kellő gondossággal a problémát.
– A betárcsázós csaló programok jelentős kárt okoznak a Matávnak. Ez a kár nem forintokban, inkább presztízsveszteségben mérhető, hiszen cégünk elkötelezett híve az internet terjedésének, márpedig ezek a károsító szoftverek sokakat eltántoríthatnak a világháló használatától – mondja Reznák Roxán, a lakossági szolgáltatások üzletág marketingigazgatója. – Nekünk is feltették már a kérdést, hogy miért nem szűrjük ki ezeket a hívásokat. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Az előfizetői hozzáférési pontról kezdeményezett hívásokat a távbeszélő-szolgáltatóknak a hatályos törvényi kötelezettségek alapján teljesíteniük kell. Ráadásul a távbeszélő-szolgáltatóknak nem áll jogukban ezen hívások jogosságát, illetve szándékosságát vizsgálni, továbbá azt sem vizsgálhatják, hogy a fennálló internetkapcsolaton keresztül milyen információk áramlanak, így a ténylegesen teljesített szolgáltatásért az adott iránynak megfelelő díj felszámítására jogosultak.
Az igazgató szerint tehát a Matáv mindössze annyit tehet, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a belföldi és a nemzetközi forgalom alakulását. Ha egy adott hívószámra irányuló forgalom kirívóan megnő, a Matáv felveszi a kapcsolatot a külföldi távközlési szolgáltatóval. Amennyiben az adott hívószámról egyértelműen megállapítható, hogy kapcsolatváltó betárcsázós programokkal való visszaélésre használják, a Matáv letiltja az automatikus hívásfelépítés lehetőségét az adott hívószámra, de a hívószám továbbra is kapcsolható kezelőn keresztül. Reznák Roxán állítja, hogy mégis a híváskorlátozás a tárcsázóprogramok elleni egyik legegyszerűbb védekezési módszer, hiszen így az ügyfél szabályozhatja, mely hívások mehessenek ki a hálózatba.
Magyarországon az idén hét esetben bizonyosodott be, hogy tárcsázóprogramok okozták a több tízezer forintos telefonszámlát. A legkisebb kárérték 40 ezer, a legmagasabb 180 ezer forint volt, korábban azonban előfordult milliós telefondíj is. Bár a tárcsázóprogramok haszonélvezőit szinte lehetetlen kézre keríteni, néhány hete a spanyol rendőrség óriási sikerről számolt be. A hatóságok öt férfit tartóztattak le, akik gyaníthatóan minden idők legnagyobb internetes csalását bonyolították le. A bűnözők ingyenes tartalommal csábították a felhasználókat a csali oldalakra, ahol aztán minden látogató gépére titokban kapcsolatot váltó program települt. A szoftver a háttérben működve hívta a csalók által megadott emelt díjas számokat, horribilis költségekbe verve a mit sem sejtő internetezőket. A legdurvább telefonszámla 800 ezer forintnak megfelelő összegről szólt.
Az elkövetőket azért is nehéz megtalálni, mert egy-egy emelt díjas számot csupán néhány napig tartanak életben, ráadásul a kapcsolatok célpontjaként előszeretettel adnak bizonytalan státusú országokat. Az egyik számról például hosszas nyomozás után derült ki, hogy egy Kubában található katonai támaszpont nyilvános telefonállomásához tartozik. Ezért aztán az illetékesek nem sok jóval biztatnak a külföldön indítandó perekkel kapcsolatban, hiszen a bizonytalan kimenetelű eljárások rengeteg fáradsággal járnak. És sok telefonálgatással is, természetesen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.