Eladásainak leállítására szólították fel a végrehajtók tegnap a Jukoszt. A szakértők egyelőre bizonytalanok annak megítélésében, hogy a „vagyon” eladására kimondott tilalom, amely az orosz törvények értelmében a kőolajat is magában foglalja, a termelés azonnali leállítását vonja-e magával, vagy csak új szerződések kötésének tilalmát jelenti-e. A felszólítás három leányvállalat termelésére vonatkozik. Az egyik, a Juganszknyeftegaz, amely a cég termelésének mintegy 60 százalékát adja és amelyet eladásra szán a kormány a Jukosz adótartozása fedezetéül. A másik kettő, a Tomszknyeft és a Szamaranyeftegaz. A Jukosz évi 55 millió hordó olajat szállít vonaton Kínába, a társaság kivitelének másik részét döntően Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és a volt szovjet balti köztársaságoknak szállítja csővezetéken. A termelés leállításáról szóló hírek hatására közben újabb 14 százalékkal estek a cég amúgy is történelmi mélyponton lévő – rubelben és dollárban jegyzett – részvényei. Hétfőn 20, kedden további 15 százalékos volt az árfolyamesés, s szerdán már a harmadik napjába lépett az árfolyamzuhanás.
A Jukoszra nehezedő mind nagyobb nyomásgyakorlás része az is, hogy egy moszkvai kerületi bíróság a napokban letartóztatási parancsot adott ki Leonyid Nyevzlin, a cég egyik főrészvényese ellen. Mint megfigyelők megjegyzik, Nyevzlin kulcsfigura a Jukosz többségi részvényeit birtokló Menatep-csoportban, s az ő megtörése is szükséges ahhoz, hogy az állam kiterjessze befolyását a cégre. Az orosz–izraeli kettős állampolgárságú, jelenleg Izraelben tartózkodó üzletembert – aki ellen adócsalásért és egyéb gazdasági bűncselekményekért már folyik egy eljárás – azzal vádolják, hogy a cég egyik biztonsági főnökével együtt meg akart gyilkoltatni több olyan embert, aki terhelő vallomást tehetett rá a gazdasági perben. Az ügyészségi beadvány három sikertelen kísérletet sorol fel, és egy gyilkosságot, amelynek áldozata a sikertelen kísérletek egyik résztvevője volt. Hogy Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev után a Jukosz egy harmadik vezetőjét, nagyrészvényesét is bíróság elé tudják-e állítani egy külön perben, az még kérdéses. Nyevzlin kiadatását több, orosz és izraeli részről is aláírt nemzetközi dokumentum, valamint a kétoldalú jogsegélyegyezmény is lehetővé teszi, ugyanakkor létezik egy izraeli törvény, amely szerint nem adhatók ki más országnak az állandó izraeli lakóhellyel rendelkező állampolgá-rok. Az izraeli joggyakorlatban először 2000-ben született ennek a törvénynek ellentmondó döntés, és éppen Oroszországnak adtak át egy bűnözőt azzal, hogy ítélethozatal után vissza kell vinni Izraelbe – ez 2003-ban meg is történt -, ülje le ott a büntetését.
A Mol nem aggódik. Továbbra is biztosítottnak látja Magyarország olajellátását a Mol Rt. Bacsur György, a társaság szóvivője kérdésünkre elmondta: a független Barátság-kőolajvezetéken keresztül más orosz termelőktől akkor is be tudják hozni a szükséges mennyiséget, ha a Jukosz elzárja a csapokat. Vészhelyzet még akkor sincs, ha leáll az egész Barátság, mert az ellátás biztosítására az Adria-vezeték szállítókapacitása is elegendő, ráadásul hazánk 90 napos olajtartalékkal rendelkezik – jelentette ki Bacsur. A szóvivő tájékoztatása szerint nincs veszélyben a Mol nyugat-szibériai kitermelése sem. Ezeket a mezőket ugyan egy olyan vállalat aknázza ki, amely az orosz és a magyar olajtársaság közös tulajdonában van, de önálló jogi személyiség lévén a Jukosz helyzete nem befolyásolja tevékenységét. (E. Cs.)
