A Maros megyei Szovátán ma is borzolja a lakosság kedélyeit annak a magyar fiatalembernek a halála, aki nemrég akasztotta fel magát a családja bérlakása előtt magasodó akácfára. Sófalvi Attila – aki 24 éves özvegye mellett két kiskorú gyermeket hagyott maga után – tettére a család nem talál magyarázatot. Szakértők riasztó adatnak tartják ellenben, hogy az elmúlt 15 év leforgása alatt ez volt a kilencedik öngyilkossági eset a Sófalvi családban, ráadásul valamennyien az akasztásos módszert választották.
Dósa Jenő marosvásárhelyi pszichológus szerint a szuicídiumra való, több nemzedéken keresztül kimutatható hajlamot öngyilkossági járványnak nevezi a szakma. „Az egyházi tiltások, az erkölcs és a környezet megvetése ellenére az öngyilkosság sok esetben járványként terjed. Ez nem genetikai, hanem szociális öröklődésnek számít. Az egyén egyfajta megoldást lát a kilátástalanságra, még akkor is, ha kezdetben elítéli azt. Tudatalatti szinten végül beépül elméjébe az előtte öngyilkossági kísérletet elkövetők modellje” – állítja a lélekbúvár.
Világviszonylatban Románia jelenleg a középmezőnyben helyezkedik el az öngyilkosságot elkövető személyek számát tekintve. Országos szinten átlag 15,9 öngyilkossági esetet regisztrálnak százezer lakosra számítva, ám ez az adat évente mintegy 15 százalékos növekedést mutat. Tavaly például 3481 személy vetett véget önkezűleg életének. Közismert tény, hogy a magyar lakosság „nagyobb hajlandóságot” mutat az öngyilkosságra, hiszen a székelyföldi megyékben az országos átlagot jóval meghaladja az esetek gyakorisága. Az öngyilkosságot elkövetők területi listáját évek óta Hargita vezeti (itt 32,8 eset jut 100 ezer lakosra), majd sorrendben Kovászna, Szatmár és Maros megye következik. A magyarok által sűrűbben lakott megyékben az országos átlag kétszeresét is meghaladja az öngyilkosságok gyakorisága, azaz minél nagyobb a magyaroknak az összlakossághoz viszonyított aránya, annál magasabb a százezer lakosra számított szuicídiumok száma.
Éppen ezért Magyarországhoz hasonlóan számos erdélyi szociológus, valamint pszichológus felteszi a kérdést, vajon öngyilkos nemzet-e a magyar. Ahhoz azonban, hogy az állítás genetikai vonatkozásban fenntartható legyen, az érintett családok legalább tíz százalékában legkevesebb három szuicídiumnak kimutathatónak kellene lennie. A Román Elmegyógyintézeti Liga a napokban közzétett jelentésében arra figyelmeztet, ösztönzi az öngyilkossági esetek növekedését az országszerte tapasztalható kánikula is. Emellett a szervezet megállapítja, a már-már szenzációhajhász módon mediatizált öngyilkossági esetek valósággal „példát mutatnak” a gyengébb idegzetűek számára.
origo.hu
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP
