Kilencezer-háromszáz éves embermaradványok miatt pereskedtek egymással a csontokat meglelő régészek és a területen élő észak-amerikai indiánok, akik nem akarták, hogy feltételezhető ősüket laborokban vizsgálgassák. A pert a tudomány nyerte, az őslakók azonban tántoríthatatlanok. A Kennewick Man néven elhíresült indián lelke továbbra sem nyugodhat. A huzavona a csontváz 1996-os megtalálása óta tart. A lelet a Washington állambeli Kennewickben, a Columbia folyó partján került elő, rejtélyes körülmények között: az épp arrafelé zajló hidroplánverseny résztvevői egy koponyát vettek észre a partoldalban. A tudósok nagyon megörültek a maradványoknak, mert ilyen jó állapotú csontváz ilyen régről ritkán kerül elő. A bajok akkor kezdődtek, amikor az antropológusok első vizsgálatai után kiderült, hogy Kennewick Man a lelőhely környékén lakó négy indián törzs felmenőinek egyike lehetett – írta a BBC. A Nez Perce, Umatilla, Yakama és Colville törzsek tagjai ráadásul egyöntetűen úgy gondolják, ősük megszentelt maradványainak ott van a helye, ahol a hagyományok és a tisztesség szerint lennie kell: a földben. Mindez nem volt elég, azt is meg akarták tiltani, hogy a tudósok vizsgálatoknak vessék alá a leletet. A vita elmérgesedett, és a bíróságon folytatódott. A jogászok a tudományt hozták ki a játszmából győztesen, arra hivatkozva, hogy a Kennewick Man idejében létező kultúra a kis számú lelet miatt szinte ismeretlen, viszont csak úgy ismerhető meg, ha a leletet alaposan megvizsgálják, ráadásul e nélkül az sem bizonyítható, hogy az évezredes csontok gazdája valamelyik perben álló törzs ősatyja volt. Az indiánok hajthatatlanok: elismerik ugyan, hogy Kennewick Man nem az övék, ám azt mondják, mindent megtesznek azért, hogy a tudósok ne zargassák többé az öreget.
origo.hu
Így teszik tönkre az egészséged az álmatlan éjszakák – 5 tuti módszer a pihentető alvásért
