A lett állam húszezer eurót köteles fizetni az Emberi jogokért az egységes Lettországban nevű szervezet vezetőjének, akit a strasbourgi bíróság döntése szerint morális kár ért azzal, hogy az akkor már városi képviselőt a központi választási bizottság 1998-ban törölte a parlamenti jelöltlistáról, amiért az 1991. január 13. után is a kommunista párt tagja maradt. A dolog pikantériája, hogy a strasbourgi ítélethirdetéssel majdnem egy időben Tatyjana Zsdanok Lettország európai parlamenti képviselője lett. A lett állam azzal indokolja a fellebbezést, hogy Strasbourgnak az ilyen kérdések terén még nincs kialakult stabil gyakorlata, és az ítélet egyébként is komoly történelmi és politikai kérdéseket érint.
Lettországban eközben még az Észtországgal egyetemben Edinburghban kapott figyelmeztetés borzolja a kedélyeket. Az EBESZ parlamenti közgyűlésének határozata ugyanis először adott ilyen magas szinten teljes mértékben igazat Moszkvának a balti orosz anyanyelvű kisebbség kérdésében. A 89:19 arányban elfogadott dokumentum felhívja az említett két országot arra, hogy törvénykezéséből iktassa ki a nemzeti, illetve vallási alapú diszkrimináció lehetőségét, és csökkentse az állampolgársággal nem rendelkező lakosok számát. Rigával szemben a határozat külön megfogalmazza azt az elvárást, hogy csatlakozzon a nemzeti kisebbségek jogairól szóló keretegyezményhez, valamint tegye lehetővé az országban élő, ám állampolgársággal nem rendelkezők számára a részvételt a helyi választásokon.
Az indulattól sem mentes lett reagálások azonban nem ígérnek gyors előrelépést, hiszen önvizsgálat helyett inkább hasonlóan negatív példák felemlítésével bagatellizálják a bírálatot, a legfontosabb feladatot pedig abban jelölik meg, hogy a jövőben jobban lobbizzanak a nemzetközi szervezeteknél.
origo.hu
Kiadták a figyelmeztetést, heves zivatarok csapnak le csütörtökön
