Jelentős előrelépés az új bázeli tőkemegfelelési direktíva (Basel II) véglegesítése, ennek létrejöttével javulás érhető el majd a bankok kockázatkezelési gyakorlatánál. John Varsanyi, a KPMG audit partnere ugyanakkor arra figyelmeztet: a bankok több mint fele még csak a helyzetértékelésnél tart a felkészülésben, igen sok a tennivalójuk, hogy megfeleljenek a direktíváknak. A KPMG öszszegzése szerint a tőkekövetelményre vonatkozó új direktívák újradefiniálják azt a keretrendszert, ami alapján a bankok a hitelezési és működési kockázataikhoz tőkekövetelményt rendelnek, és ahogyan mindezt a felügyeleti szervek felé jelentik, illetve közzéteszik. – Sokuk egyelőre iránymutatásra vár az anyabanktól, míg mások már felállították a projektért felelős munkacsoportot – mondta John Varsanyi. Szavaiból kiderül, hogy bár a bankszféra elfogadja, s mihamarabb végre is szándékozik hajtani a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó új irányelveket, több helyen még azoknak a konkrét végrehajtási utasításaira várnak. Ez nem csoda, hiszen az új irányelv nem egységes séma, pusztán keretfeltételekről szól, amelyek konkrét adaptálására és végrehajtására az egyes államokban kell meghozni a szükséges szabályokat.
Az új egyezmény (Basel II egyezmény) az 1988-as bázeli tőkeegyezményt váltja fel, amelynek megközelítése a fejlettebb kockázatkezelési módszereket és technológiákat alkalmazó bankok számára ma már kevésbé hasznos. Ugyanakkor a keretrendszer számos részletét – nemzeti megfontolások alapján – az egyes országokban véglegesítik majd, ezért kérdéses, hogy sikerül-e végül egy nemzetközileg egységes szabályrendszert alkotni. „Fontos, hogy az egyes országokban a jogalkotók egységes megközelítést alkalmazzanak a bankok által kifejlesztett rendszerek minősítésére, valamint a keretrendszer követelményeinek kikényszerítésére” – hangsúlyozta a KPMG audit partnere.
A keretrendszer értelmében a bankok kétféle ütemezés közül választhatnak, ezek alapján vezethetik be az új szabályokat. A haladó megközelítést választó bankok a 2006–2007-es években a régi és az új előírásokat párhuzamosan alkalmazzák, majd 2008 januárjától már kizárólag az új módszert használják. A többi bank csak 2006-ban használhatja párhuzamosan a régi és az új előírásokat, és már 2007 januárjától átáll az új rendszer kizárólagos használatára. Sok bank a két megközelítés kombinációját kívánja alkalmazni.
John Varsanyi szerint a 2007– 2008-as határidő reálisabbnak tűnik, ugyanis a KPMG nemrég elkészült globális felmérése szerint a bankok szerte a világban rosszul állnak a felkészülésben, több mint felük még csak a helyzetértékelésnél tart.
John Varsanyi szerint a 2007– 2008-as határidő betartásához a magyarországi pénzintézeteknek sok feladatot kell még teljesíteniük, mert már a határidő előtti néhány évre is a bázeli elveknek megfelelő, részletes adatokat kell használniuk. „Mivel a Bázel II középpontjában a kockázatkezelés áll, a bankoknak jelentős fejlesztéseket kell végrehajtaniuk IT-rendszereikben, számviteli folyamataikban, valamint szervezeti felépítésükben és működési modelljeikben. Mindez rendkívül költséges is, a hazai bankoknál összességében több millió eurós fejlesztéseket jelent” – nyilatkozta John Varsanyi. A KPMG partnere úgy véli: ezért is meghatározó az anyabankok hozzáállása, azaz mekkora ráfordítással, milyen ütemezésben kívánják végrehajtani egész hálózatukban az új tőkekövetelményeknek való megfelelés biztosításához szükséges változtatásokat.
John Varsanyi végezetül aláhúzta: az erőfeszítés mindenképpen megéri, mert a jobb kockázatkezelés, vállalatirányítás és közzététel jutalma alacsonyabb tőkekövetelmény, valamint javuló reakcióidő és nagyobb piaci mozgástér.

Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros