A két szomszédos ország közötti perpatvar a fekete-tengeri kontinentális talapzat hovatartozása körül tovább zajlik. A vita az olajkincsben gazdag kontinentális terület kiaknázásának joga mellett akörül is forog, hogy tulajdonképpen kinek a fennhatósága alá tartozik a jelenleg ukránok által birtokolt apró Kígyók szigete és térsége. A kijevi és a bukaresti parlament által is ratifikált, 1997 júliusában aláírt ukrán–román alapszerződés rögzíti ugyan a sziget ukrán státusát, a tengeri talapzat felosztásáról viszont a megállapodás úgy rendelkezett, hogy arról a két félnek két éven belül meg kell állapodnia. Azóta semmiféle előrelépés nem történt az ügyben.
Ukrajna álláspontja szerint a mindössze 12 négyzetkilométeres tengeri földdarab egy sziget, s így a körülötte levő 6000-7000 négyzetkilométernyi övezet Ukrajna kizárólagos tengeri gazdasági zónája. Kijev szerint ezt a körülményt az ENSZ 1972-es tengerjogi egyezményének rendelkezései alapján figyelembe kell venni Ukrajna területi vizeinek, a kontinentális talapzat és a kizárólagos tengeri gazdasági övezet megállapításakor. A románok ezzel szemben azt állítják: a Kígyók szigete jogilag nem sziget, hanem csak egy sziklaszirt, amely körül nincs ukrán kontinentális talapzat és gazdasági övezet. Ukrajna évekkel ezelőtt ravasz húzással úgy igyekezett saját hasznára fordítani a helyzetet, hogy a Kígyók szigete „belakásával” próbálkozott. Kijev terve azonban a románok vehemens ellenkezése miatt csupán félig valósult meg. A sziklás földdarabon – amelyen ivóvíz sincs – jelenleg ukrán katonai helyőrség és radarállomás található, a népességet csak az ott szolgáló katonák és családtagjaik jelentik.
Az ügyben a két ország külügyi diplomatái a napokban Jaltán folytattak megbeszélést – sikertelenül. Bukarest arra készül, hogy ha szeptemberig sem sikerül megállapodni Kijevvel, akkor a hágai Nemzetközi Bíróság elé viszi a határvitát.
Románia és Ukrajna kapcsolatait egy másik, hasonlóképpen botrányos eset is beárnyékolja, amelytől immár Brüsszel is hangos. A kijevi hatóságok egy hónappal ezelőtt fogtak neki egy, a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna megépítésének az államhatár közvetlen közelében. A Duna-deltában épülő Bisztroje gát létrehozását gazdasági tényezők indokolják, hiszen jelenleg az ukránok kizárólag román felségvizeken, a Duna Szulina-ágán tudnak lehajózni a folyamon keresztül a Fekete-tengerre. Emiatt pedig Kijevet évente több mint százmillió dolláros veszteség éri. Bukarest azonnal lereagálta a neki monopolveszteséggel járó csatornaépítést, és szinte minden európai fórumon panaszt tett Ukrajna ellen. Többek között azzal vádolja Kijevet, hogy nem adott tájékoztatást szándékáról, sőt Bukarest többszöri megkeresésére sem válaszolt. A románokon kívül immár Brüsszel is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a munkálatok súlyosan veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát. Ha az ukránok a természetvédelmi rezervátum ügyében sem hajlandók engedni, a románok ebben az esetben is bíróság elé citálják kellemetlenné vált szomszédjukat.
origo.hu
A reggeli csúcsban hibásodott meg az M2-es metró Budapesten
