Jogsértések a VPOP-nál

Nem értékelhető a múlt évben kormányhatározattal előírt 808 fős létszámcsökkentés mértékének megalapozottsága, mert a testület nem készített létszámnormatívát az egyes szervezeti szintekre, s ezek nem aktualizálták állománytábláikat – állapítja meg a lapunk birtokába került belső munkaanyagában az Állami Számvevőszék. A számvevők szerint az újonnan létrehozott interoperabilitási központot és a jövedéki kapcsolattartó és kockázatkezelési központot – amely országos hatáskörű feladatokat lát el – nem az országos parancsnokság szintjén hozták létre, mert így nőtt volna az ottani létszám, hanem középfokú szervként működtetik. Ez ellentmondást okoz a hatáskörök és a felelősség körében. A létszámleépítés 1,77 milliárd forintba került, amelyből 1,21 milliárd a költségvetés céltartalékát, 558 millió forint a testület büdzséjét terhelte.
Magas kockázat
Az újonnan felvettek felszerelése és kiképzése viszont további 1,9 milliárd forintos kiadást jelent a pénzügyőrségnek. Probléma, hogy a leépítés során távozó minden negyedik pénzügyőr, illetve minden harmadik elbocsátott korengedményes nyugdíjba ment, többségük 40 év feletti, nagy szakmai tapasztalattal. A felvett új munkatársak képzése tíz hónapot vesz igénybe, így ez a minőségi változás magas kockázatot jelent a feladat-végrehajtás eredményességében.
Az informatikai rendszerrel kapcsolatban a vizsgálat megállapította: nem alakítottak ki e szakterületet átfogó, aktualizált fejlesztési stratégiát, nem készítettek projektvezetési és minőségbiztosítási módszertant. Ebből adódóan nem biztosított a tervezett minőségű, költségkereteken és határidőn belüli megvalósítás. A fejlesztőcégek a szerződésekben meghatározott teljesítési határidőket nem tartották be. A számítógépek műszaki színvonala korszerűtlen, heterogén, az opciós rendszerek nem egységesek. Nem valósult meg a jövedéki informatikai rendszerben végrehajtott műveletek teljes körű naplózása, aminek oka, hogy nem elégséges a rendelkezésre álló hardvereszközök kapacitása, s nem megfelelő az adatállományok és az informatikai rendszer szerkezete. (Ez azt jelenti, hogy nincsenek teljeskörűen regisztrálva a hozzáférések, nem tudni, milyen adatok mikor kerülnek be és ki a rendszerből, ami így biztonsági problémákat is felvethet – a cikk szerzője.) A beszerzett eszközöket többéves késéssel vezetik át a nyilvántartási rendszeren, amely nem teszi lehetővé az eszközök teljes körű és naprakész számbavételét, ami vagyonvédelmi szempontból aggályos.
A számvevők rámutattak: a testület nem rendelkezik közép- vagy hosszú távú eszköz, valamint a kormányrendeletben előírt részletezettségű vagyongazdálkodási tervvel. Készítettek ugyan éves ingatlanberuházási és készletfelhasználási tervet, de az ingatlanok üzemeltetésére és felújítására, a gépkocsiállomány korszerűsítésére éves tervvel nem rendelkeznek. Nem mérték fel, hogy az uniós csatlakozás után feleslegessé váló ingatlanok hogyan hasznosíthatók a vámkezelések számának növelése érdekében. A számvevők szerint nem érvényesítette a vám- és pénzügyőrség a célszerűségi, gazdaságossági szempontokat az ingatlanbérleteinél, s jogszabálysértést is elkövettek. A jelentés kiemeli, hogy a VI. kerület, Munkácsy utcai ingatlan bérbevétele során a testület az évek során annyi bérleti díjat fizetett, amennyivel a tulajdonjogot is megszerezhette volna. Ezért az ingatlanért a pénzügyőrség havi 11,3 millió forint bérleti díjat fizet. Ez négyzetméterenként tízezer forintnak felel meg, ám az épületben egy kft. szintén területet bérel, ám az négyzetméterenként csupán háromezer forintot fizet. A jelentés aláhúzza: a testület a bérleti díj kiváltására nem keresett alternatív megoldásokat, nem tett intézkedéseket a költségek csökkentése érdekében. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) a bérlemény melletti saját tulajdonú ingatlanát ez év augusztusában a Kincstári Vagyoni Igazgatóság részére felajánlotta, így a bérleti szerződés szükségtelenné válik.
Közbeszerzés nélkül
A vámhatóság Budapesten több üres ingatlannal is rendelkezik, ezért célszerűtlen és indokolatlan, hogy a Vám- és Pénzügyőr Iskola havi 80 ezer forintért béreljen egy 41 négyzetméteres lakást. A számvevők kifogásolták, hogy az ingatlan bérbevételénél nem folytattak le közbeszerzési eljárást. A VPOP észrevétele nyomán az iskola azonban már a múlt évben a jogszabályoknak megfelelő gyakorlatot követte. Tavaly közzététel nélküli tárgyalásos eljárás keretében három ajánlatot kért lakás céljára alkalmas ingatlan bérlésére. Azt azonban nem dokumentálták, milyen szempontok alapján választották ki a két céget, s ifjabb Daróczi Ferencet. (Az érintett édesapja Daróczi Ferenc, az országos parancsnok helyettese, a testület bevételi főigazgatója.) A két cégtől nem érkezett ajánlat, ezért ifjabb Daróczi Ferenc ajánlatát fogadták el, s vele kötötték meg a szerződést.
Megsértette a közbeszerzési törvényt a vámhatóság, amikor a Győr-Moson-Sopron Megyei Nyomozó Hivatal győri épületének megvásárlásakor olyan ajánlatot fogadott el, amely nem felelt meg a pályázati kiírásban megfogalmazott feltételeknek, továbbá a felújítások elvégzését a közbeszerzési eljárás megkerülésével az adásvételi szerződés keretében rendelték meg. Bűncselekmény alapos gyanúja miatt az ÁSZ feljelentést tett. Úgy tudjuk, az aláíró pénzügyőr ezredes a pénzügyi főigazgató, Tóth Dezső utasítására szignálta a szerződést. Az ÁSZ megállapította, a testületnél szabálytalanul utalták ki az I. kerület, Attila utca 14. szám alatti lakást a testület egyik vezető beosztású munkatársának. A számvevők aláhúzták, hogy a pénzügyőrség Dél-Dunántúli Nyomozó Hivatala és regionális jövedéki központja Pécsett olyan ingatlanban működik, amely nem tesz maradéktalanul eleget a feladatellátás követelményeinek, nem rendelkezik a szembesítéshez, valamint a tanúk, gyanúsítottak kihallgatásához szükséges feltételekkel. Raktár hiányában a lefoglalt termékeket a garázsban és az irattárban halmozzák fel. A számvevők kifogásolták, hogy a vizsgált időszakban a szolgálati lakások állagának megőrzésével a testületnél nem foglalkoztak.
Szervizre várva
Az ÁSZ megállapította: csak korlátozottan biztosított a gépjárművek műszaki állagának megőrzése, de a biztonságos és gazdaságos üzemeltetés feltételei is kívánnivalókat hagynak maguk után. A járművek műszaki állapotának vizsgálatát a garanciális és azon túli kötelező szervizekkel oldják meg, a napi karbantartási munkák ellátásáról nem intézkedik a szabályzat. Hiba, hogy a járművek időszakonkénti, téli– nyári üzemeltetésre való felkészítő műszaki ellenőrzések rendszerét nem alakították ki. Így az esetleges hibák megelőző karbantartással nem, csak műszaki meghibásodást követően javíthatók. Ez a Suzuki és a Daewoo típusok esetében évenkénti felülvizsgálatot jelent. A karbantartási feladatok szabályozásának hiányosságát mutatja, hogy ebben az évben körlevélben írták elő, hogy az izzók, ablaktörlőlapátok cseréjét a gépkocsivezetők kötelesek elvégezni. A szakmai feladatellátást közvetlenül befolyásolja, hogy a javítási költségek fedezetét esetenként többhetes késéssel tudják biztosítani, s gyakori a járművek leállítása is. A számvevők vizsgálatuk során több helyen tartósan működésképtelen és javításra szoruló gépkocsikat találtak. A gyöngyösi vámhivatal három gépjárművéből kettő szervizre szorult, az egri vámhivatal egyik autóját pedig pénzhiány miatt május óta nem tudták levizsgáztatni az ellenőrzés napjáig.
A számvevők kifogásolták, hogy az országos parancsnok személyes használatra egy felső középkategóriájú gépjárművet (Ford Mondeo), szolgálati használatra egy hasonló kategóriájú (Saab 9.5) típusú autót használ. Ugyanis az állami vezetői juttatások jogosultsági feltételeiről szóló kormányrendelet szerint – személyes gépkocsihasználat címén – egy, legfeljebb felső középkategóriájú személyautó, gépkocsivezető biztosítása mellett illeti meg.
Ellenőrzés nélkül
Normatíva hiányában nem értékelhető a járműpark mennyiségi és minőségi szempontok szerinti öszszetétele. A pénzügyőrség nem tudja objektív mutatókkal alátámasztani az optimális vagy legalább a minimális feladatellátáshoz elengedhetetlen járműszükségletét, így a pénzügyi tárca által elrendelt tízszázalékos csökkentés nem megalapozott. A testület gazdálkodásához kapcsolódó belső szabályzat két területen – készpénzes kifizetések, reprezentációs kiadások elszámolása – nem felel meg a jogszabályoknak, a pénzügyi főigazgató számára az államháztartási törvényben előírtakat meghaladó jogköröket biztosít. A testület törvénysértést követett el, amikor egy ügyvédi irodával azonos feladatra két szerződést kötött, s annak teljesítését mindkét szerződés alapján kifizette. A számvevők ezért a pénzügyi főigazgató személyi felelősségre vonását kezdeményezték. A gazdálkodás terén a testületnél a folyamatba épített, s a vezetői ellenőrzés vagy hiányosan, vagy egyáltalán nem működött.