Törvényben kell szabályozni az érdekegyeztetés rendszerét és az itt született megállapodások betarthatóságát – jelentette ki lapunknak Szabó Endre, a közszektor szakszervezeteit tömörítő SZEF elnöke azzal kapcsolatban, hogy az Legfelsőbb Bíróság (LB) nemrég jogerősen kimondta: a szakszervezetnek és a kormánynak nincs joga a jogszabálytól eltérő megállapodást kötni. A hétezer főt érintő, 2003-as köztisztviselői elbocsátáskor a kormány és a szakszervezetek megállapodtak a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsban (KÉT), hogy a leépítés nem érintheti az 50 év feletti nőket, az 55 évnél idősebb férfiakat és a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. Mégis számos, a nevezett kategóriákba tartozó embert bocsátottak el, akiknek ügyében más-más döntést hoztak a bíróságok. Az első felülvizsgálati kérelemről az LB végül úgy döntött: nincs jelentősége a KÉT-ben született megállapodásnak, mivel a köztisztviselői törvény nem zárja ki az említett korhatár feletti hivatalnokok felmentését. Szabó Endre szerint a döntése alapján felvetődik a megállapodások legitimitásának kérdése és egyáltalán az érdekegyeztetés értelme. – Az ilyen esetek miatt, amikor különböző bíróságok másként értelmezik az érdekegyeztető fórumokon született megállapodásokat, már régóta kérjük a rendszer törvényi szabályozását. Rendezni kell, hogy az itt született megállapodások milyen viszonyban vannak a hatályos jogszabályokkal – hangsúlyozta.
Borsik János szerint mivel az érdekegyezetés törvényi szabályozása sem tud megoldást kínálni minden egyes élethelyzetre, a törvényhozóknak az adott jogszabályokat kellene módosítaniuk a megállapodások betarthatósága érdekében.
– A több ezer munkavállaló sorsát meghatározó egyezségek végrehajtása társadalmi érdek – hangsúlyozta az Autonómok elnöke, megjegyezve: a kormánynak is ebben a szellemben kell megállapodásokat kötnie.
Külföld
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
