Hosszú huzavona után immár bizonyos: nem kapnak az országos kisebbségi önkormányzatok hatósági jogkört arra, hogy választói névjegyzéket állítsanak össze, elbírálva, ki a kisebbségi és ki nem. Bár 2006-ban már kell nyilatkoznia kisebbségi voltáról annak, aki részt akar venni a kisebbségi választásokon, de csak a jegyző előtt, aki az önbevallást nem kérdőjelezheti meg. A nagyobbik kormány- és ellenzéki párt közös bizottsági módosítócsomagja úgy venné elejét az etnobiznisznek, vagyis az álkisebbségi jelöltek megválasztásának, hogy a képviselőjelölt számára kötelezővé tenné az anyanyelv ismeretéről való nyilatkozatot. Továbbá csak az lehetne jelölt, akit kisebbségi szervezet ajánl.
Fontos mozzanata az immár célba ért egyezkedésnek, hogy továbbra is csak az őshonos magyarországi kisebbségekhez tartozók tekinthetők honi kisebbségi választópolgároknak. Bevándorlók, menekültek, letelepült külföldi, például uniós polgárok akkor sem működhetnek közre a kisebbségi önkormányzatok megalakításában, ha van a nemzetiségüknek megfelelő hazai minoritás.
– A kisebbségi jogszabályozás változatlanul az őshonos, hagyományos hazai nemzeti kisebbségek védelméről szól – nyugtázta tegnap Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. A módosítócsomagot méltatva elmondta: az Európában egyedülálló kisebbségi kulturális autonómia-intézményrendszerünket most már több tartalommal lehet megtölteni. Mesterházy Attila, az esélyegyenlőségi tárca politikai államtitkára ezzel kapcsolatban azt emelte ki: ha a módosítócsomagot szentesíti a parlament, a kisebbségi intézmények finanszírozása biztonságosabbá válik azáltal, hogy látható lesz magában a költségvetési törvényben is.
Tisza Párt
Az agrárminiszter sem hagyta szó nélkül a gazdák csimpánzhoz hasonlítását
