Ősi falu az Ohridi-tó mélyén
Az albániai Lin falu partjánál dolgozó régészek szerint a feltárás egyedülálló: Európa legősibb, vízparti települését tárták fel. A kutatók egy szervezett közösség nyomaira bukkantak, amely vadászatból, földművelésből és állattartásból élt. A Reuters beszámolója alapján a falu akár 8000 évvel ezelőtt is létezhetett.
A svájci és albán szakemberekből álló csapat mindennap több órán át dolgozik három méter mélyen a víz alatt. Faoszlopokat emelnek ki, amelyek az egykori házakat tartottak. Ezenkívül kerámiákat, réztárgyakat és különféle állati csontokat is találtak.
A lini település régebbi az alpokinál
Albert Hafner, a Berni Egyetem kutatója szerint hasonló települések ismertek az Alpok és a Földközi-tenger környékéről, ám a lini lelőhely legalább fél évezreddel régebbi. A régészek célja, hogy rekonstruálják a korabeli életet.
A víz alatti ásatás különösen nehéz: a munka során felkavart homok miatt szinte semmit sem lehet látni. Ennek ellensúlyozására mesterséges áramlatot hoznak létre sűrített levegőt keringtető csövek segítségével.
2021 óta a kutatók számos, közel nyolcezer éves fatöredéket emeltek ki. Ezek az egykori település oszlopaihoz és kerítéseihez tartoztak. Ezt követték a tölgyfa-, gabona- és növénytöredékek, valamint háziasított és vadállatok csontjai.
„Mivel víz alatt van, a szerves anyag kivételesen jól megőrződött. Így pontos képet kapunk arról, mit termesztettek és mit ettek az itt élők” – mondta Hafner, aki újabb kétévnyi kutatás után ismertette az eddigi eredményeket.
Európa egyik legősibb tava őrzi a múltat
Az Ohridi-tó, amely Észak-Macedónia és Albánia között terül el, több mint egymillió éves – a tudomány szerint ez Európa legöregebb tava. A kutatók most úgy vélik, a tó partján élők fő táplálékforrása már a mezőgazdaság volt, noha vadászatot és gyűjtögetést is folytattak.
A leletek korát radiokarbonos vizsgálattal és dendrokronológiával (a fák évgyűrűinek elemzésével) határozták meg. Több mint ezer famintát gyűjtöttek a régészek.
A település egykor hathektáros lehetett. Ebből eddig mindössze egy százalékot tártak fel, hat év megfeszített munka után. Hafner szerint a telepesek hozzájárultak a földművelés és állattartás elterjedéséhez Európában.
„Még vadásztak és gyűjtöttek, de a stabil táplálék a mezőgazdaságból származott” – tette hozzá a kutató.
Adrian Anastasi albán régész úgy látja, a feltárás még évtizedekig eltarthat. „Ahogyan éltek, vadásztak, halásztak és építkeztek, arról árulkodik, hogy korukat messze meghaladó tudással rendelkeztek” – fogalmazott.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
