A kommunizmus nem múlt el nyomtalanul

Együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Kommunizmuskutató Intézet és az albán Kommunizmus Bűneinek Feltárását Kutató Intézet. A kezdeményezés célja, hogy a kommunizmus bűneit érintő kutatási eredményeket megosszák egymással, és közösen lépjenek fel a diktatúra emlékezetének megőrzéséért.

2025. 04. 12. 6:20
Illusztráció Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kommunizmus albán változata az egyik legelzárkózóbb és legkegyetlenebb diktatúraként maradt fenn a huszadik század második felében. Az Enver Hodzsa vezette rendszer nemcsak ellenőrzés alá vonta a társadalom minden rétegét, hanem teljes kulturális és ideológiai elszigeteltségre törekedett – sokak szerint még a sztálini vagy a maoista rendszert is túlszárnyalva.

Magyar–albán összefogás a kommunizmus feltárására
Magyar–albán összefogás a kommunizmus feltárására
Forrás: Facebook/Kommunizmuskutató Intézet

A mi együttműködésünk célja, hogy mindez ne vesszen homályba, hanem a tudományos kutatás és közös munka révén eljusson a társadalom szélesebb rétegeihez is

– mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

A kommunizmus nem halt meg, csak átalakult

A budapesti eseményen a Kommunizmuskutató Intézet együttműködési megállapodást írt alá az albán Kommunizmus Bűneinek Feltárását Kutató Intézet (ISKK) vezetőjével, Çelo Hodzsával.

A szerdai nap folyamán írták alá az együttműködési megállapodást Schmidt Mária és Çelo Hodzsa főigazgatók

– mondta Fekete Rajmund. Hozzátette, hogy a cél a kutatási eredmények megosztása, a tudományos képzés támogatása, valamint közös kiállítások, konferenciák szervezése. 

A magyar intézetvezető szerint különösen fontos, hogy a kelet-közép-európai országok, amelyek saját bőrükön tapasztalták meg a kommunista és náci diktatúrák borzalmait, egymással együttműködve erősítsék fel a hangjukat. 

Mi, akik mind a két totális diktatúrát megtapasztaltuk, tudjuk, honnan jöttünk. Több mint három évtizede ennek megfelelően döntöttünk a saját sorsunkról. Szabadok és függetlenek akartunk lenni. És bebizonyítottuk: a nemzet fontosabb, mint az osztály. Ez viszont hatalmas felelősséggel is jár. Hiszen nekünk, akik mind a két totális diktatúrát megszenvedtük, hatalmas a felelősségünk egy olyan Európában, amelynek nyugati fele nem ismeri a szabadság árát és jelentőségét, nem ismeri a diktatúrák valódi arcát, nem becsüli meg nemzeti örökségét és identitását

– fogalmazott.

A woke-ideológia a régi elnyomás új ruhája

Fekete Rajmund szerint a kommunizmus eszméje termékeny táptalajra hullott nyugaton, ahol mára azt látjuk, hogy képviselői meghódították az egyetemeket, az értelmiséget, a közvéleményt és a politikai tér egy részét is. 

A nyugati fejlettek – többek között emiatt – pedig még mindig érdektelen kívülállóként vonogatják a vállukat, ha a kommunizmus bűneiről, az általa okozott szenvedésekről beszélünk. 

A kommunizmus égbekiáltó bűnei hidegen hagyják őket. Példaként említette, amikor tavaly októberben Orbán Viktor miniszterelnök a magyar elnökség programját mutatta be a strasbourgi EP-ülésen, a balos képviselők a magyar miniszterelnök elleni tiltakozásuk jeléül ökölbe szorított kézzel énekelték el a partizán kommunisták himnuszát, a Bella Ciaót. De az is emlékezetes volt, amikor Jean-Claude Juncker a bizottság elnökeként Marx-szobrot avatott.

A nyugati világban is veszély leselkedik

A woke-mozgalom vagy a genderideológia pontosan olyanok, mint régen a kommunizmus és a marxizmus volt. 

Viszont az egyértelműen pozitívum, hogy a november 5-i amerikai elnökválasztáson a választók fellázadtak a liberális elit ellen, amely rájuk szabadította ezt az egész woke-őrületet és megtámadta hagyományos értékeiket

– mondta Fekete Rajmund. Hozzátette: a nyugati országokban ma már olyan mértékű véleménydiktatúra uralkodik, amely a múlt totalitárius rendszereire emlékeztetnek. Fekete Rajmund Marine Le Pen jogi ellehetetlenítésére utalva mondta azt, hogy a nyugati világban már a koncepciós perrel sem bajlódnak, csak elítélik azt, akik az útjukban állnak.

A történész emlékeztetett arra is, hogy Nagy-Britanniában már egy nem megfelelő Facebook-posztért is börtön járhat. 

Lee Dunn 2024 nyarán aggodalmát fejezte ki a tömeges bevándorlással kapcsolatban, és többek között kirakott egy illusztrációt egy csapat arab kinézetű férfiről, akik késeket lengetnek a Westminster felé, ami előtt egy brit zászlós pólót viselő, fehér kisgyerek sír. A képaláírás így szólt:

Hamarosan ez lesz egy hozzád közeli városban.

Miután a gondolatrendőrség előállította Dunnt a posztokért, a férfi bocsánatot kért és eltávolította a „sértő” tartalmakat. A férfit ennek ellenére nyolc hét börtönre ítélték.

Úgy látszik, Orwell disztópiája a Nyugaton ma a valóság

– jegyezte meg.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.