Felbujtás gyanúja Iliescu ellen

Embertelen bánásmódra való felbujtással és törvénytelen letartóztatással gyanúsítja az 1990-es bányászjárás ügyében a bukaresti katonai törvényszék Ion Iliescu volt államfőt. Hívására 1990 nyarán mintegy 40 ezer bányász verte szét az akkori ellenzék fővárosi tüntetését.

2005. 06. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tizenöt évvel az első véres romániai bányászjárás után gyanúsítottá lépett elő az akkori események ügyében eljáró bukaresti katonai ügyészség előtt Ion Iliescu volt államelnök. Iliescu ügyvédje tegnap bejelentette: a katonai ügyészekkel folytatott megbeszélése során közölték vele, hogy a bányászjárás kapcsán zajló kihallgatásokra eddig tanúként beidézett védence immár gyanúsított, és többek között embertelen bánásmódra való felbujtással, valamint törvénytelen letartóztatással gyanúsítja a nyomozó hatóság. Ion Iliescu besorolásának átminősítése szenzációval felérő fordulatnak számít az 1990 júniusában történt véres események kapcsán zajló nyomozásban. Az 1989. decemberi romániai forradalom után felálló, Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front (FSN) alkotta bukaresti kormány ellen éppen 15 éve rendezett hatalmas tüntetést az akkori ellenzék. A főleg egyetemistákból és fiatalokból álló értelmiségiek ellen a hatalom előbb a csendőrséget vetette be, később pedig Iliescu Bukarestbe hívatta a Zsil-völgyi vájárokat. A mintegy 40 ezer bányász barbár módon szétverte az elnök által vandáloknak és csavargóknak nevezett ellenzéket, de nem kímélte a főváros lakosságát sem, így néhány nap alatt az első bányászjárás számos halottat és sebesültet követelt. Ion Iliescu akkoriban megköszönte a vájárok „hazafias és hősies” cselekedetét.
A bányászjárás egyesületbe tömörült áldozatai már a kilencvenes években bűnvádi feljelentést tettek több, 1990-ben magas állami tisztséget betöltő személy, közöttük Iliescu ellen, akiket azzal vádolnak, hogy döntő szerepük volt a bányászok felbujtásában, Bukarest feldúlásának megszervezésében. Állításukat alátámasztja a legfőbb ügyészség 1998-as jelentése is, miszerint az akkori román kormány jóváhagyta a vájárok behívását, sőt a védelmi minisztérium egyenruhával és élelmiszerrel látta el a Zsil-völgyi bányászokat (mindezt a hadsereg számlái is bizonyítják). Miron Cozma, a legutóbbi, 1999-es bányászjárás miatt 18 éves börtönbüntetését töltő bányászvezér nemrég tett tanúvallomásában azt állította, hogy 15 évvel ezelőtt az Iliescu vezette hatalom belügyminiszteri tisztséget ajánlott neki. Sőt az első demokratikus román kormány miniszterelnöke, az éppen a ’90-es bányászjárások nyomán leváltott Petre Roman az idén májusban azt vallotta: a 15 évvel ezelőtti eseményekért Iliescut terheli a felelősség.
Ion Iliescu egyébként saját ügyvédje állítását cáfolva tegnap leszögezte: a katonai ügyészség eddig is mindössze tanúként idézte be, és különben sem érzi magát vétkesnek a bányászjárás ügyében. A volt román államfő szerint az ügyészségnek legelőször ama rebellisek ellen kellene vádat emelnie, akiknek „vandalizmusát” 1990-ben elfojtotta a vájárhadsereg. A romániai bányászjárások áldozatai ugyanakkor az „igazság felé tett kis lépésként” értékelték, hogy Ion Iliescu gyanúsított a nyomozati anyagban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.