Első fokon nyert Hankiss Ágnes abban a perben, amit Vásárhelyi Mária indított ellene rágalmazásért és kegyeletsértésért. Ismert, a Hamvas-intézet igazgatója a Hír TV Péntek 8 című műsorában a már elhunyt Vásárhelyi Miklósról beszélt annak kapcsán, hogy korábban megismerte a Nagy Imre-per operatív és nyomozati anyagait. Hankiss számára – megfogalmazása szerint – ezek alapján jobban érthetővé vált, miért ítélték halálra és végezték ki 1958-ban Gimes Miklós újságírót. A dokumentumok szerint a Nagy Imre-per harmadrendű vádlottjára társai – így Vásárhelyi Miklós is – súlyosan terhelő vallomásokat tettek. Vásárhelyi lánya, a közismert balliberális szociológus ezt követően indított pert. Vásárhelyi jogi képviselője tegnap a legsúlyosabb kiszabható büntetést, felfüggesztett börtönt kért. A bíróság elsőfokú ítélete szerint azonban a Hamvas-intézet igazgatójának szavai nem voltak kegyeletsértők, tartalmuk nem volt rágalmazó, így a vádak alól felmentette Hankisst, aki közel százoldalas bizonyítási anyagot adott át a bíróságnak, hogy véleményét mire alapozva fogalmazta meg. Vásárhelyi fellebbezett az ítélet ellen.
Megszűnt az eljárás a debreceni tévés ügyében. Bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást Kangúr Tibor debreceni televíziós szerkesztő ellen a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség. A Debrecen TV hírigazgatója ellen azért indult nyomozás, mert a gazdatüntetés alatt a televízió az általa szerkesztett Napszemle című híradójában beszámolt egy tüntetők ellen uszító névtelen levélről. Kangúr Tibor ügyvédje, Orosz János tegnap bejelentette: panasszal fordulnak a megyei főügyészhez, mert az ügyet lezáró határozat indokolásával nem értenek egyet. A televíziós elleni nyomozás elrendelését a sajtószabadság korlátozására tett kísérletnek tartják, és fontolgatják, hogy jó hírnév megsértése miatt pert indítanak. Simon Ernő megyei főügyész az ügyvéd által vitatott indokolásról lapunknak úgy nyilatkozott: uszító tartalmú írás közlése akkor is bűncselekmény, ha a televíziónak nem ez volt a célja, ezért a rendőrségi nyomozás elrendelése nem volt alaptalan. Ám mivel a levél nem volt teljes egészében olvasható a képernyőn, a riport nem volt alkalmas a gyűlöletkeltésre, így bűncselekmény nem történt. Amint arról beszámoltunk, a Debrecen TV ominózus riportjának közlése előtt megkérdezték a rendőrséget, illetve az ügyvédi kamara megyei elnökét arról, mi a teendő uszító tartalmú névtelen levelekkel. A megyei rendőrfőkapitány azt mondta, a levél közlésével a tévé megvalósítja az uszító célját. Egyben kérte, küldjék át neki a dokumentumot mint bizonyítékot. Ez a későbbiekben meg is történt, amit a rendőrség nyomban feljelentésként értékelt. (D. M.)
