Versenyképesség vagy környezeti katasztrófa

Az autópályákat felveri a gyom, a városszéli bevásárlóközpontok és lakóparkok kísértetvárosok. A kép nem egy atomháború után játszódó tudományos-fantasztikus filmből való, hanem a Levegő Munkacsoport által kiadott könyv jóslata arra az esetre, ha elfogynak a föld kőolajkészletei. Pavics Lázár szerint rendkívül sebezhetők a gépjármű-közlekedésre alapozó társadalmak, gazdaságok.

2005. 06. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a gépjármű-tulajdonosok úgy érzik, hogy lenyúzzák a bőrüket is a folyamatosan emelkedő fenntartási költségekkel, valójában a költségvetés és ezen keresztül az adófizetők komoly összegekkel támogatják a gépjármű-közlekedést. A Levegő Munkacsoport szakértői 1991 óta végeznek számításokat, amelyek mérleget vonnak a közlekedésből származó állami bevételek és a közlekedéssel összefüggő állami kiadások között.
2004-ben a közúti személy- és tehergépkocsi-közlekedésből származó államháztartási bevételek összege mintegy 560 milliárd forint volt. Ezzel szemben a gépjárműforgalommal kapcsolatos államháztartási kiadások, illetve bevételkiesések mintegy 4700 milliárd forintot tettek ki, ami 4100 milliárd forint költséget jelent. Ez a közúti gépjárműforgalomnak nyújtott támogatással egyenlő, ami megfelel a 2004. évi bruttó hazai termék 20 százalékának. Ebből a személygépkocsikra vonatkozóan az állami bevételek 480 milliárd forintot tesznek ki, a kiadások pedig meghaladják a 2000 milliárd forintot, vagyis a támogatás több mint 1500 milliárd forint. A tehergépkocsikkal összefüggő állami bevételek 80 milliárd forintot, a kiadások pedig 2600 milliárd forintot tesznek ki, a támogatás tehát több mint 2500 milliárd forint. Ez utóbbin túlmenően mintegy 1000 milliárd forintra becsülhető az a kár, amit a tehergépkocsik okoznak, de a közlekedés összes résztvevői, elsősorban a személygépkocsi-tulajdonosok fizetik meg.
Az állami bevétel minden forintjára tehát a társadalom összesen hét forintot fizet rá. A személygépkocsik esetében három, a tehergépkocsiknál 31 forintot. Ez a többletkiadás nemcsak igazságtalan, de versenyképességi hátrányt is jelent számunkra – mondta lapunknak Pavics Lázár, a Közlekedési támogatások, a közlekedéssel kapcsolatos bevételek és kiadások című könyv egyik szerzője, a Levegő Munkacsoport szakértője. S a versenyképességet most nem a magyar–szlovák viszonylatban kell érteni, hanem Európa és az Egyesült Államok, illetve Európa és Ázsia versenyfutása szempontjából. Stratégiai előnyök a vasúti közlekedés jelentős támogatásából és a közúti szállítás visszaszorításából származhatnak – fejtegette a közgazdász.
A fő baj az, hogy az egész társadalom egyre inkább a közúti gépjármű-közlekedés nyújtotta lehetőségek kihasználására épül. Ennek megfelelően alakulnak a településeink, szervezik meg kapcsolataikat a gazdaság szereplői, s rendezik életüket az egyes emberek is.
Ugyanakkor a környezetszenynyezés exponenciálisan növekszik, a föld kőolajtartalékai előbb-utóbb kimerülnek, a külföldi energiaforrásokra alapozott gazdaságokat folyamatosan politikai bizonytalanságok veszélyeztetik. Pavics szerint nyilvánvaló, hogy a közlekedésben végbemenő jelenlegi folyamatok fenntarthatatlanok, folytatásuk már most is finanszírozhatatlan.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.