A templomot is érintené a távol tartás

Mivel a távol tartás szabályain jelenleg az igazságügyi tárca dolgozik, csak később derül ki, mi lesz a közös lakásból kitessékelt emberekkel. Ezt közölte kérdésünkre az esélyegyenlőségi minisztérium. A terv szerint még ugyanabba a templomba sem járhatnának az eltávolított személyek, amelyikbe korábbi társuk.

Kétévi keresgélés után a jogi szakértők megtalálták a módját, miként szabadítsák meg az érintett családtagokat a brutális szülőtől, házastárstól. Az Igazságügyi Minisztérium a büntetőeljárási törvény módosításának egyik mellékszálaként kezeli a kérdést.
A hamarosan lezáruló szakmai egyeztetésen lévő tervezet szerint a távol tartás kényszerintézkedés lenne, és azokkal szemben alkalmaznák, akiket testi sértés, emberölési kísérlet, nemi bűntettek és kiskorú veszélyeztetése miatt helyez büntetőeljárás alá a hatóság. Vádemelés előtt a nyomozási bíró döntene az ügyben, utána pedig a büntetőper bírósága. A határozat személyre szólóan szabná meg a tilalmakat.
A családtagjait bántalmazó, terrorizáló férfi vagy nő a javaslat szerint tíztől harminc napig terjedő időben nem élhetne a sérelmet szenvedők közelében. Nem tartózkodhatna a közös lakásban, a házastárs munkahelye, a gyermek iskolája közelében, és telefonon sem tarthatná velük a kapcsolatot. Abból a templomból is kitilthatnák a jogsértőt, ahol a család tagjai szertartásokon szoktak részt venni.
A távol tartás – természetét tekintve – a tervezet szerint a lakhelyelhagyási tilalomra emlékeztet, bár annak egyébként az ellenkezője. Nem büntetés tehát, hanem olyan hatósági döntés, amely az eljárás sikerét kívánja biztosítani. Garantálhatja, hogy a gyanúsított, a vádlott – a sértettek megfélemlítésével – ne veszélyeztesse az eljárás sikerét, ne késztessen senkit például a vallomás visszavonására.
A szociális és esélyegyenlőségi minisztériumban kérdésünkre azt mondták: a tárca elsősorban a bántalmazottak védelmével foglalkozik. Úgy vélik, az eltávolított emberek főként öngondoskodással oldhatják meg lakhatásukat, ellátásukat: rokonaik, ismerőseik között, esetleg a helyi közösségben találhatnak menedéket. Az állam hajléktalanszállóira csak végső soron számíthatnak. Úgy tudjuk, a közbiztonság védelme és a család ellátása szempontjából több hatóság aggályosnak tartja a megoldást.