Beköszöntött a gázáremelés

Mától hét százalékkal emelkedik a földgáz ára. A drágulás elsősorban a nagyobb mennyiséget fogyasztókat, valamint az intézményeket érinti.

Erdősi Csaba
2005. 07. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lakosság háromezer köbméteres éves fogyasztásig nem érzékeli majd az áremelést, mert a drágulással párhuzamosan megemelkedett a Mol extra bányajáradékából fenntartott úgynevezett sávos ártámogatási rendszer is. A limit feletti fogyasztás ugyanakkor a kisfogyasztóknak is hét százalékkal többe kerül mostantól. A lakosság körében elsősorban a nagycsaládosokat hozza nehéz helyzetbe az új árrendelet, hiszen legtöbben közülük évente háromezer köbméternél több gázt fogyasztanak. Ugyancsak jelentős gondot okoz az áremelés azokban a szociális lakóotthonokban, amelyekben egy központi óra méri az összfogyasztást. A drágulás közvetve viszont mindenkit érint, hiszen a vállalkozások az növekvő energiaköltségeket beépíthetik saját áraikba.
A 2002-es kormányváltás óta a mostani már a hetedik olyan gázáremelés, mely jóval az éves infláció felett alakul. A Fidesz három képviselője a közelmúltban olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé, amely az éves pénzromlás mértékében szabná meg a drágulás legnagyobb mértékét. Az előterjesztésről beszámoló Lázár Mózes országgyűlési képviselő rámutatott: nemcsak a nagycsaládosok pénztárcája lesz vékonyabb mától, de az állami és az önkormányzati fenntartású intézmények – iskolák, óvodák, kórházak – is lehetetlen helyzetbe kerülnek. A politikus szerint nincs magyarázat az újabb, indokolatlanul magas emelésre, hiszen a gázszolgáltatók és a gázbehozatalban érintett cégek évek óta komoly nyereséggel tevékenykednek Magyarországon.
A politika mellett az ipari nagyfogyasztók is kikeltek az áremelés ellen. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának vezetője levélben kérte a tarifarendelet módosítását. Érvelése szerint az áremelés diszkriminatív lépés, amely miatt tovább romlik az energiaigényes ipari ágazatok versenyképessége. A magas energiaköltségek miatt csődközelbe jutott vállalkozások között kiemelkedően sok például a sütőipari cég. A pékségek sok esetben még az év eleji áremelés költségeit sem tudták beépíteni áraikba, a termékeiket felvásároló nagykereskedelmi láncok pedig olyan erővel nyomják lefelé beszerzési áraikat, hogy az évközi drágítás a sütödék egy részénél biztosan komoly nehézségeket okoz majd. Mivel a magyar ipari fogyasztók ma jóval drágábban jutnak energiához, mint külföldi konkurenseik, félő, hogy sok hazai üzem bezár majd, vagy külföldre telepszik át, hogy javítson versenyképességén. A drága energia első nagyobb áldozata az inotai alumíniumkohó, amely jövő januárban leállítja termelését.
Szakértők szerint csak idők kérdése, hogy a gázáremelést mikor követi a villamos áram drágulása, hiszen a hazai termelésű áram harminc százalékát gázmotoros erőművekben állítják elő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.