A kht.-k értékes ingatlanjait és az üzemmérnökségek épületeit már „feltérképezték” a leendő vásárlók, és az sem tesz jót az útfenntartásnak, hogy az állami szektor legképzettebb szakembereit szipkázzák el az útépítő cégek. A tizenkilenc megyei és az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.-t Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter utasítására szüntették meg, a társaságokat a június 30-án megalakult Magyar Közút (MK) Kht.-ba vonták össze. A kht.-kat az Állami Számvevőszék több alkalommal vizsgálta, és működésüket megfelelőnek találta.
[Kötelező…] Folytatás a 13. oldalon >
Folytatás az 1. oldalról >
A miniszter első lépésként április 1-jei hatállyal Horváth Lászlót nevezte ki az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) vezetőjének. A központosítás következő állomása volt az 5200 fős létszám tizenöt százalékos csökkentése. Horváth László szerint – mint azt lapunknak adott interjújában elmondta – az elbocsátásokról még tavaly határoztak a minisztériumban. A szakmában dolgozók viszont továbbra is állítják, hogy az igazgatók számára a leépítést idén június elején határozták meg prémiumfeltételként.
Ugyanakkor nem titkolt cél, hogy a közútkezelés területén az eddiginél több pénzt szeretne a minisztérium összevonni: nemcsak a benzin jövedéki adójából származó bevételt, hanem a tőke- és pénzpiacokról megszerzendő külső forrást is felhasználnák az úthálózat fejlesztésére és fenntartására. Így tehát az autópálya-építésekhez hasonlóan nagyrészt további eladósodás árán oldanák meg a közúthálózat fenntartását, és a források ellenőrzése felett is egy központi szervezet, a szintén létrehozandó Útpénztári Finanszírozó Rt. rendelkezne.
Értesüléseink szerint a kht.-k igazgatóit május 31-én rendelték fel a tárca illetékes vezetői a gazdasági minisztériumba. A megjelenés kötelező volt, az igazgatóknak pecséttel kellett érkezniük a megbeszélésre. Ez utóbbi tény már egyértelműen jelezte a tárca szándékát, ugyanis az összejövetelen aláírták a Deloitte Touche könyvvizsgáló céggel és a Nyíri ügyvédi irodával az átalakulással kapcsolatos szerződéseket, azaz a kht.-k megszűnését és az MK megalapítását. A könyvvizsgáló és az ügyvédi iroda információink szerint megyénként egy-egy millió forintért teljesítette a megbízást, a költségeket a kht.-k fizették. Horváth László lapunkkal azt közölte, hogy az igazgatók felé nem volt semmilyen kényszer, lehetőségként ajánlották fel számukra, hogy írják alá a megbízatásokat. Az átalakításokról szóló minisztériumi határozatot három nap múlva kapták meg a közútkezelő kht.-k, a kormányhatározat ugyanakkor csak egy hónappal később, június 30-án jelent meg. A szakmabeliek úgy vélik, hogy a könyvvizsgáló és az ügyvédi iroda megbízatása a közbeszerzési törvény megkerülésével történt meg.
Az érintettek szerint a tíz éve szakmai alapokon működő kht.-k átalakítása a tárca és az UKIG részéről diktátum volt. Ugyanakkor felháborítónak tartják a „mutyizás” vádját, és azt a véleményt, hogy a kht.-k működése nem volt átlátható. A fenntartással és fejlesztéssel kapcsolatos munkák versenyeztetése eddig is közbeszerzéssel történt. A közútkezelők működését egyébként az Állami Számvevőszék több alkalommal vizsgálta, amit hatékonynak talált.
Az igazgatók hozzájárultak? A közútkezelő kht.-k önálló cégként működtek, a könyvvizsgálónak és az ügyvédi irodának egy-egy kht.-ra külön-külön adtak megbízást, ezért a szerződések a közbeszerzési értékhatár alatt maradtak – mondta érdeklődésünkre Tóth Judit, a szaktárca szóvivője. Egyúttal közölte: az átalakulás az igazgatók hozzájárulásával kezdődhetett el.
