Csapdába került indiai munkavállalók

Példátlan jogi nonszensz: tartózkodási vízum nélkül az országba sem, tartózkodási engedély nélkül pedig a magyar társadalombiztosítási rendszerbe sem léphetnek be azok a külföldiek, akiket egy Magyarországon be nem jegyzett munkáltató kiküldetés keretében foglalkoztatna, azaz a fizetésüket a kinti munkáltatójuktól kapnák. Ebbe a körbe tartozik a diplomáciai képviseleteknél foglalkoztatottak egy része is.

Minden külföldinek, aki Magyarországon akar dolgozni, valamelyik külképviseletünkön munkavállalási célú tartózkodási vízumot kell igényelnie. Ritka eset, amikor a vízumigénylő kiküldöttként jönne hozzánk, tehát a fizetését továbbra is a külföldi munkáltatója fizetné. (Már itt tisztáznunk kell: a tartózkodási vízum nem azonos a tartózkodási engedéllyel. A tartózkodási vízum legfeljebb egy évig, a – tartózkodási vízum birtokában személyesen kérhető – tartózkodási engedély legfeljebb 4 évig érvényes.)
A vízumkérelmet egyébként a munkavállalási engedély birtokában a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten személyesen kell benyújtani. Így tett nemrégiben hazánk Újdelhiben működő nagykövetségén négy indiai szakember is, akik ott azt a tájékoztatást kapták, hogy a tartózkodási vízum iránti kérelem benyújtásához igazolniuk kell, hogy az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottak, vagy magyarországi ellátásuk költségeit más módon (például egy Indiában vagy Magyarországon kötött üzleti, illetve magánbiztosítással) biztosítani tudják. A magyarországi fogadóvállalat a teljes körű magyar biztosítás reményében úgy döntött, hogy a biztosításhoz az 1997. évi LXXX. törvényben előírt összeget (havonkénti 57 ezer forinttal számolva, összesen több mint egymillió forintot) átutal az egészségbiztosítónak. Csak ezután került sor a hazai társaság megbízottjának személyes ügyintézésére, amikor kiderült, hogy a kérdéses munkavállalóknak nincs a törvény által előírt magyarországi tartózkodási engedélyük, ezért nem köthetnek megállapodást az egészségbiztosítóval. A befizetett pénzt vissza kell fizetni, és a munkavállalóknak más módon kell a magyarországi egészségügyi ellátásukról gondoskodniuk. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint a társadalombiztosítás nem terjed ki a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott, külföldinek minősülő személyekre, ezért az ilyen személyek csak úgy juthatnak hozzá a társadalombiztosítási ellátásokhoz, ha erre megállapodást kötnek. Megállapodást viszont csak azok a külföldiek köthetnek, akik a 2001. évi XXXIX. törvény alapján tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Csupán a tartózkodási vízum a megállapodás megkötéséhez nem elég.
Térjünk vissza Újdelhibe. Tartózkodási vízumot csak akkor kapnak az indiai szakemberek, ha igazolják azt, hogy biztosítottak, vagy tartózkodási engedélyhez jutnak, amely már lehetővé tenné az egészségbiztosítóval történő szerződéskötést. Az idegenrendészeti hatóságok az egy évnél rövidebb tartózkodás idejére csak vízumot állítanak ki, így azoknak a személyeknek a beutazását és tartózkodását is vízummal engedélyezik, akik munkavállalási céllal érkeznek az országba. Az érvényes tartózkodási vízummal Magyarországon tartózkodó külföldi kérelmére viszont – a tartózkodási idő meghosszabbítása céljából – tartózkodási engedélyt lehet kiadni. A tartózkodási engedély iránti kérelmet gyakorlatilag már a tartózkodási vízum kiállítását követő napon is be lehet adni, de ahhoz a hazai hivataloknál személyesen kellene a kérelmezőknek megjelenniük. Már önmagában ez is képtelenség, de megjegyzendő az is, hogy a jelenlegi belügyminisztériumi gyakorlat szerint az idegenrendészeti hatóságok a tartózkodási engedélyt a vízum érvényességi ideje alatt, vagyis az egy év lejárta előtt nem állítják ki, arra hivatkozva, hogy a törvény szerint a tartózkodási engedély csak a tartózkodási vízummal engedélyezett tartózkodási idő meghosszabbítása céljából kérhető, ezért addig, amíg a vízum érvényes (azaz a tartózkodási idő meghosszabbítására nincs szükség), a tartózkodási engedély sem kérhető. A törvény valójában sehol sem írja elő kifejezetten, hogy a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásával meg kellene várni a tartózkodási vízum lejártát; a paragrafusban csak az szerepel, hogy a tartózkodási engedély iránti kérelmet nem lehet a jogszerű tartózkodás megszűnését (azaz a vízum lejártát) megelőző 15 nap után előterjeszteni.
Az indiai munkavállalók tehát többszörösen is csapdába kerültek: az egészségbiztosítóval az 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján tartózkodási engedély hiányában nem köthetnek megállapodást, az idegenrendészeti hatóságok gyakorlata miatt viszont vízumukat meg sem kapják, vagy annak lejártáig nem kapnának tartózkodási engedélyt.
Az indiaiak tehát nem jöhetnek Magyarországra, de ha mégis itt lennének (játsszunk el a gondolattal), biztosításuk jelenleg megoldatlan lenne. Indiából való elindulásuk előtt biztosítást nem tudtak kötni, vízumot sem kapnak, de ha mégis eljutnak hozzánk, még a sürgősségi betegellátásért is fizetniük kell, hiszen Magyarország és India között nincs olyan kétoldalú megállapodás, amely alapján az ilyen ellátásokat térítésmentesen vehetnék igénybe.
Azonnali, még Indiából kérhető tartózkodási engedély kiadását indokolná, hogy az 1997. évi LXXX. törvény alapján éppen az engedély megszerzése az a feltétel, amivel hazánkba jöhetnének, és jogosulttá válnának az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás megkötésére.
Persze a tartózkodási engedély hiánya csak abban az esetben probléma, ha az indiai munkavállalók mindenképpen a magyar társadalombiztosítási rendszerben kívánnak jogosultságot szerezni az egészségügyi ellátásokra. Az ellátásokhoz ugyanis már magánbiztosítás megkötésével is hozzájuthatnak, s – ha az indiai jogszabályok lehetővé teszik – a Magyarországon igénybe vett egészségügyi ellátások költségét utólag a hazai biztosítójuktól is visszakaphatják.
Ráadásul a csattanós befejezés is elmarad: az indiaiak rendkívül magasan képzett szakemberek, akik Magyarországon egy munkahelyteremtő beruházás keretében honfitársainkat tanítanák be.