Félmegoldást választott a kormányfő

Jogi szakértők szerint Gyurcsány Ferenc valójában nem mondott le tulajdonosi jogainak gyakorlásáról azzal, hogy cégeinél meghatalmazottakat nevezett ki. Ezt akkor tette volna meg teljeskörűen, ha vagyonkezelői szerződéseket köt az érdekeltségeire.

Amikor Gyurcsány Ferenc két évvel ezelőtt sportminiszter lett, azt közölte, nem kívánja vállalni a tulajdonjoggal járó szerepkört, hanem vagyonkezelőt bíz meg. Így elháríthatónak vélte, hogy gazdasági tevékenységét összefüggésbe hozzák a köztisztségével. Elhatározására ő, illetve a kormányszóvivők azóta is gyakran hivatkoznak.
A társasági jogban járatos szakemberek szerint a vagyonkezelési szerződést erre és a hasonló esetekre találták ki angolszász területeken. Ha a részvényes bármilyen – legális – okból nem óhajtja magát felfedni, vagy távol akarja magát tartani az üzlettől, megszabott időre, díj ellenében átadja a cégét, s kiköti, hogy annak a viszszaadás időpontjára milyen értéket kell képviselnie. Nincs akadálya, hogy a tulajdonos közben folyamatosan felvegye az őt megillető osztalékot a vagyonával gazdálkodó társaságtól.
Idehaza az 2001. évi értékpapírtörvény szabja meg, hogy az üzletszerűen vagyonkezeléssel, befektetői szolgáltatással, portfóliókezeléssel foglalkozó vállalkozások miként működhetnek. Csak kvalifikált, akkreditált cégek vállalhatnak ilyen tevékenységet. A részvények forgatása, a befektetés az ő feladatuk.
A gazdasági társaságokról szóló törvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a részvényes meghatalmazott útján gyakorolja jogait, ám ez nem vagyonkezelés. A törvény szerinti meghatalmazás nüansznyi elem, főként az rt. igazgatóságának szabályszerű működését szolgálja.
Gyurcsány Ferenc pedig a kézenfekvő vagyonkezelői szerződés helyett a meghatalmazásos eljárást választotta, amely a lapunk által megkérdezett jogi szakértők szerint egyáltalán nem jelenti a tulajdonosi jogok gyakorlásától való tényleges és teljes körű tartózkodást.
A kormányfő először Jagiellowicz Györgynét, az Altus Rt. vezérigazgatóját bízta meg tulajdonosi képviseletével. Amikor Jagiellowiczné tavaly ősszel arról tájékoztatta a cégbíróságot, hogy Gyurcsány Ferencnek 55 millió forint osztalék jár, a cégbíró visszadobta az iratot, hiszen a törvény szerint a vezérigazgató nem lehet a tulajdonosi jogok gyakorlója is egyben. Gyurcsány úgy hidalta át a problémát, hogy személyes aláírásával ellátott határozatot küldött el a második fordulóban, tehát közvetlenül beavatkozott cége ügyeibe. Ugyanezt tette a múlt év végén is, amikor az Altus Rt.-ből Gyurcsány részére 50 millió forint osztalékelőleg kifizetése vált lehetségessé. Erről már egy új meghatalmazott, Bonnyainé Gál Ilona döntött, aki az Altus résztulajdonában álló Aldo Kft.-ben felügyelőbizottsági tag, ám ez esetben is szükséges volt a kormányfő saját kezű ellenjegyzése.