Kilenc tagállamot – köztük Magyarországot – arra figyelmeztette júliusban az Európai Bizottság, hogy a jelek szerint nem tudja majd teljesíteni az EU bioüzemanyagokkal kapcsolatos rendeletének célkitűzéseit. Brüszszel tervei szerint az üzemanyag-felhasználáson belül a bio- vagy megújuló hajtóanyagok arányának idén el kellene érni a két százalékot, öt év múlva pedig az 5,75 százalékot. A figyelmeztetésben részesülő tagállamok az uniós előrejelzés szerint ennél jóval alacsonyabb szintet – Magyarország 0,4–0,6 százalékot – teljesítenek ebben az évben. Hazánkban a kétszázalékos cél eléréséhez évi 40 ezer tonna biodízel és 28–30 ezer tonna etanolnak megfelelő másféle alapanyag felhasználására volna szükség. Pozitív változásra a tervezett beruházások alapján csak a következő években lehet számítani: a Mol Rt. tavaly megkezdte százhalombattai üzemének átalakítását, amelyik mezőgazdasági eredetű etanolt használ majd fel. Két év múlva pedig Tiszaújvárosban épít az olajtársaság egy új bioüzemanyag-termelő üzemet.
Az uniós államok kormányai a bioüzemanyagok felhasználásának növelését szeretnék elérni. A tizenöt régebbi tagországban a termelőkapacitások a múlt év végére elérték az évi 2,25 millió tonnát. A termelés négyötödét repcéből állítják elő, a 15,1 millió tonnás repcetermés csaknem harmadát a bioüzemanyagipar használja fel. A távirati iroda minapi közlése szerint a finn Neste petrolkémiai vállalat memorandumot írt alá a francia Total olajipari vállalattal közösen arról, hogy megvizsgálják egy jelentős kapacitással rendelkező európai biodízel-üzemanyag-gyártó üzem létesítésének lehetőségét. Az üzemnek a Total valamelyik olajfinomító telepén adnának helyet, a gyártást 2008-tól indítanák be.
Vannak olyan vélemények is, amelyek nem támogatják a bioüzemanyagok előállítását. Az amerikai Cornell és Berkley egyetemek ökológusai szerint a belső égésű motorok számára nem érdemes bioüzemanyagot előállítani, mert a gyártáshoz több energiára van szükség, mint amennyi az anyag elégetésével nyerhető. David Pimentel, a Cornell egyetem ökológusa elemzésében megállapítja: a kukorica, a szója és a napraforgó átalakítása összességében nem eredményez pozitív energiamérleget. A Natural Resources Research című szakfolyóiratban publikáltak szerint a napraforgó-, a prérifű-, illetve a fabiomassza előállítása 29, 45 és 57 százalékkal több fosszilis energiát igényel, mint amennyit a belőlük előállított üzemanyagból nyerni lehet. A biodízel előállításának energiamérlege is negatív: szójabab esetén 27, a napraforgónál pedig 118 százalék a veszteség.
Dnyipro maffiaváros lett – és Magyarországot is elérték
