Kalóriabomba vagy egészségmegőrzés?

Kóla, tartósítószerben és cukorban gazdag üdítőitalok, bécsi szeletes és húspogácsás szendvicsek sorakoznak az iskolai büfék polcain. Gyermekeink pedig itt állnak sorba a meleg ételt kínáló menza helyett, és gyakori fogyasztói a gyorséttermek kínálatának is. Nagyrészt a fentiek miatt nő a túlsúlyos gyermekek száma. Az Oktatási Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium az ifjúság táplálkozási szokásain az iskolai büfék kínálatával igyekszik változtatni. Kérdéses, hogy hatályba lép-e szeptember elsejétől a sokat vitatott rendelettervezet.

Az Élelmiszer-feldogozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) álláspontjának bemutatása érdekében sajtótájékoztatót szervezett ismert szakemberek részvételével. Csontos Csaba, a szövetség kommunikációs vezetője hangsúlyozta, hogy az Egészségügyi Minisztérium és az ÉFOSZ tagvállalatainak célja ugyanaz: neveljünk egészséges és egészségtudatos gyermekeket. A felek álláspontja azonban különbözik a célhoz vezető eszközök minőségében és azok sorrendjében. A minisztérium rendelettel, tiltással, a büfék kínálatának korlátozásával kívánja elérni a szemléletformálást. A szövetség viszont az oktatásban, a példamutatásban, az ismeretterjesztésben, a különféle szervezetek összefogásával készíthető programokban, cselekvési platformokban látja a megoldást. Csontos Csaba szerint a rendelettervezet az élelmiszereket két kategóriába sorolja: egészséges és egészségtelen termékekre osztja, s az utóbbiak piaci helyzete veszélyben van. Felvetette továbbá a büfések felkészítésének, a rendelet betarthatóságának nehézségeit is.
A Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke, dr. Barna Mária arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegségek 35 százalékának a táplálkozás az oka, de ha ehhez helytelen életmód tartozik, akkor 80 százalék is lehet. Kifejezetten alacsonynak ítélte a zöldségfogyasztás és a testmozgás mértékét, s részben emiatt nőtt 5–10 százalékkal az elhízott gyermekek száma az utóbbi években. Készül azonban egy átfogó nemzeti stratégiai program, amely a táplálkozással, az életmóddal, az élelmiszer-biztonsággal és az oktatással is foglalkozik, ám a szemlélet- és életmód-változtatásban egyaránt fontos szerepe van a családnak, az iskolának, az egészségügynek, a pénzügynek és a médiának.
Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke hangoztatta, hogy főleg a szegényebb rétegek túlsúlyosak, hiszen alacsony jövedelmük miatt nem fogyaszthatnak változatos élelmiszereket. A falvakban még mindig a tradicionális étkezési szokásokkal találkozunk, amelyeknek előnyük a gyakoribb zöldségfogyasztás, hátrányuk a disznóvágás utáni zsírosabb ételek feltálalása. Gyermekeink étkezési szokásait elsősorban a barátok befolyásolják. Nem választanak tudatosan az egészséges élelmiszerek közül, még nem gondolnak a jövőre, a később fenyegető betegségekre. Mentális zavarok is gyakran kialakulnak a kamaszkorban, főleg azoknál, akik nem tudnak beilleszkedni egy közösségbe. Az elfogadottság érdekében gyakran követendő mintákat keresnek. Talán furcsának tűnik, de a Barbie babák megjelenése következtében két-háromszorosára nőtt az anorexiás fiatalok száma. Antal Emese szerint az oktatás, az egészségnevelés a kulcsszó, mindenhol az egészséges életmódról kellene beszélni, hiszen a betegségek megelőzése mindig olcsóbb, mint kezelésük, gyógyításuk.
A fizikai aktivitásnak óriási jelentősége van, és együtt kell járnia a megfelelő táplálkozással – mondta dr. Martos Éva, a Magyar Sportorvos Társaság főtitkára. Ily módon a nem fertőző krónikus betegségek aránya akár 60 százalékkal is csökkenthető, s 15–20 év múlva elérhetnénk a nyugati országokban tapasztalható, a mienknél lényegesen magasabb átlagéletkort. Felszólalásából további számadatokat ismerhettünk meg: a gyermeknek napi 60, a felnőttnek napi 30 perc intenzív testmozgásra van szüksége. A testsúly megőrzésében az energiafelvételnek és -leadásnak egyensúlyban kell lennie. A fizikai aktivitásnak viszont nemcsak az egyensúly biztosításában van szerepe, hanem a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, a stressztűrő képesség növelésében, az iskolai terhek könnyebb elviselésében. Biztosítja a csont egészségét, az ízületi mozgások koordinációját. Egyetlen gyógyszer sem ér fel a fizikai aktivitással, nem tartalmaz olyan csodaszereket, hatóanyagot a szervezet számára, mint a testmozgás. Ám a rendszeres mozgáson kívül az inaktív idő csökkentésére is figyelmet kell fordítani. A tizenhárom évesnél idősebb fiatalok délutáni időtöltését vizsgálva igen magasnak találták a – többnyire tévénézéssel, számítógép használatával, tanulással töltött – inaktív időt. Végül hangsúlyozta, hogy a szemléletváltásban közös fellépésre, összefogásra van szükség, ám a család, az iskola, a kormány, a média részvételén túl az iparnak, elsősorban az élelmiszeriparnak is fontos szerepe lenne.
Az értékes, az egészséges életmód kérdését sokoldalúan vizsgáló előadások után némi bírálat is érte az élelmiszeripart a termékekben szereplő adalékanyagok, tartósítószerek, ismeretlen anyagok miatt. Kiss Magda főtitkár, a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége képviseletében a kiinduló témához, az iskolai büfék kínálatának módosításához tért vissza. Szerinte a rendelet ellehetetleníti az egyes termékeket. Tiltaná a cukortartalmú üdítők forgalmazását – jóllehet cukor nélkül nem lehet gyümölcslevet készíteni. Száműznék a büfékből az ásványvizet is, amelynek egyébként szén-dioxid-tartalmát is csökkenteni kívánják.
Az érdekek tehát ütköznek, az biztos, hogy az őszi iskolakezdést követően ez a kérdés egyre inkább felszínre kerül.