Karsai József neve nem ismeretlen a mezőgazdaságban, őt mostanában – a szakminiszter tiltakozását is kiváltva – a szociális földprogramért felelős kormánymegbízottnak nevezte ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. De, hogy ki is ő valójában, illetve mit is tart magáról, erről idézzünk be néhány gondolatot Szekeres Imre meghívására, egy szocialista rendezvényen tartott előadásából.
A háromezer lakosú Jászjákóhalmán 2001. december 6-án közel ötven ember volt kíváncsi arra, hogy Karsainak A magyar mezőgazdaság testközelben című előadását a Mozi bárban meghallgassa.
„Van vagy negyven találmányom, de parasztgyerekként nem kaptam lehetőséget.” A „szoftvergyártástól kezdve a számítógépekig” ott vannak a magyar tehetségek – közli a búzaégető gazda. Később megtudtuk, hogy Karsai mobiltelefonjában ezer gazdának van benne a száma, s amikor valaki azzal hívta fel a tizenkettedik kerületből, hogy „a büdös parasztok miatt emelik a kenyér árát” – kinyomozta, hogy egy négyszázmilliót érő villából kapta a hívást. Karsai előadásából kiderül, hogy annyi fórumon járt már az elmúlt időben, hogy ötezer nyugdíjas arcát már látásból ismeri, s a fórum napjának delén együtt ebédelt a whiskys rabló ügyvédjével.
– A mezőgazdaságban gyakorlatilag 1997-óta küzdelem folyik, három év alatt tizennégy demonstrációt szerveztem, de egyszer se vertük lánccal a politikusok autóját, és sohasem borítgattuk fel a mikrobuszaikat, mégis elértük azt, hogy a magyar paraszt- és gazdatársadalmat nem tudta a hatalom megtörni – jelentette ki az állítása szerint aszály és víz sújtotta Jászságot is jól ismerő Karsai József.
– Kilencvenkettőben, Ómolnár Miklós könyvéből tudtam meg, hogy ki az a Torgyán József, s később, mikor a hétszáz forintos árpa- s ezerforintos búzaajánlat után a vörös köd elöntötte az agyam, s parasztgyerekként meggyújtottam a búzát, találkoztam is a politikussal, hiszen aznap beiktatott miniszterként azonnal lejött hozzám. Behívott egy szobába, és azt mondta, hogy tudom-e, hogy mekkora dolgot tettem, mert így már nagyon könnyen ki tud majd a mezőgazdaságnak akár 4-500 milliárd forintot harcolni. „Igenis szüksége van erre a pénzre a mezőgazdaságnak, Járai nekem nem beszélhet semmit, könnyen leszek köztársasági elnök, s kiharcolom majd a rangot” – idézte fel a párbeszédet Karsai. – „Persze később is voltak incidensek, ezért Mercedes-túrára elvitetett a barátaival a volt miniszter úr, s azt mondták az emberei, hogy esetleg az unokámat is meghúzzák kétszáz méteren kocsival, hogyha beszélek a sajtóval. Alig kaptam levegőt a két derék fiútól, a kétméteres, százhúsz kilós bácsikáktól” – summázta a „történteket” a képviselőjelölt.
Mint később hozzátette: – Később lecsavarta valaki a felnicsavart a kocsimról, lazítgatták a koronás anyákat is, de két éve leállt ez az egész, tekintettel arra, hogy vagy nem akartak vagy nem próbáltak már hozzám nyúlni a demonstrációk miatt. Hosszasan beszélt még a takarmánybúza-támogatásról, a felvásárlási árakról, a kenyérgabonáról, a tonnánkénti kiegészítésről, az aranykalászos gazdatanfolyamok hiábavalóságáról s arról, hogy gyors szárításkor a gőz belülről feszíti a kukoricaszemeket, ezért kettétörik, és ez a minősítésnél problémát okozhat.
„Ott van egy halom kistérségi menedzser kettőszázezer forintos fizetésért, akik persze korábban úttörővezetők s KISZ-vezetők voltak, s játszadoznak a pénzzel és az ígéretekkel. Ez az egész persze arra megy ki, hogy egy embert el bírnak taposni, vagy nem tudnak eltaposni. Akinek olyan a szervezete, meg a génállománya, azt könnyedén mint egy kis pondrót, el lehet taposni. Engem viszont nem lehet, ezt nyugodtan ki lehet jelenteni, olyan leszek lassan, mint a terminátor, mindenhonnan atombombát lőnek belém, de minél jobban próbálnak gúnyolódni velem, annál erősebb leszek, legalábbis érdekes módon, idegrendszerileg ezt tapasztalom, s az orvosom is azt mondja, hogy egyre jobban bírom ezt.”
Ez az ország lett Ukrajna egyik legnagyobb szekértolója
