Kétmilliárd éhező kontinense

Minden harmadik másodpercben szegénység öl meg egy gyermeket Afrikában – hangzott az elmúlt napok tüntetéseinek egyik jelmondata. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a jövőben nyugati beavatkozás nélkül ez a szám előreláthatóan nem is fog csökkenni, legalábbis amennyiben igazat adunk az ENSZ-titkárság világnépességről szóló jövendölésének. Az adatok szerint a jelenleg közel 900 milliós népességű kontinensnek középarányos becslések szerint 2050-re csupán 1 milliárd 940 millió lakója lesz, a vészforgatókönyv alapján 2,2 milliárd. Az előrejelzés szerint 2050-re Afrika népsűrűsége a jelenlegi Európáéval lesz mérhető, ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a feketekontinens a sivatagok terjeszkedése miatt egyre több helyen lakhatatlanná válik. A lakosság jelentős hányada évtizedeken belül városlakóvá válik az ENSZ adatai alapján, ami a nyelvek és nemzetek keveredése révén, a szakkommentátorok szerint újabb problémákat és konfliktusforrásokat rejt magában.
Afrikában a mesterséges határok nem segítették a nemzettudat kialakulását. A kolonizáció idejében „vonalzóval megrajzolt” határok és az exportcikkekre épülő gazdaság egyoldalú szabályozása a legtöbb ország politikai instabilitásához vezetett. A korrupt egyeduralmi rendszerek irányította kontinens fokozatosan eladósodott a múlt század második felében. A törlesztések ellenére jelenleg még mindig 295 milliárd dollárt kellene visszafizetniük.
Afrika továbbra is megoldatlan problémája az AIDS-járvány megfékezése. Az átlagéletkor (jelenleg 34 év) legradikálisabban (tíz évvel) a Szaharától délre eső területeken csökkent, itt 26 millió HIV-fertőzött él.