Ferencz Orsolya: Történelmet írunk + videó

Büszkeség, feszültség, tudományos áttörések és nemzetközi elismerés – ezek jellemzik a Hunor program eddigi útját, amelyben Magyarország újra belépett az emberes űrrepülés világába. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a Hunor program vezetője szerint a küldetés nem csupán technológiai és diplomáciai siker, hanem egy olyan nemzeti vállalás, amely mögé a hazai tudományos élet és a társadalom jelentős része is felsorakozott.

– Eredetileg is nagyjából kéthetes missziót terveztek a Hunor program részeként?

– Azért is vártuk meg az Axiom 4-es missziót, mert eredetileg harmincnapos missziót tárgyaltunk ki az Axiom Space-szel. Azonban tavaly az űrállomás programjának többszöri rendkívüli megváltozása, azaz rajtunk kívül álló körülmények miatt  a 14 napos misszió vált realitássá.

Diákokkal beszélget Kapu Tibor (Fotó: MTI/Hunor)

– Most is fennáll annak a kockázata, hogy a tavaly az űrállomáson tapasztalt bonyodalmakhoz hasonlóan Kapu Tibor is a tervezettnél több ideig marad fenn a nemzetközi űrállomáson?

– Az űrállomás életében sok minden hirtelen változott a tavalyi év során. A Boeing Starliner egy tesztüzemű űrhajóként, két veterán űrhajós által vezetve érkezett meg a Nemzetközi Űrállomásra, akiknek az volt a feladatuk, hogy teszteljék ezt az új űrjárművet. A teszt során kiderült, hogy műszaki problémák vannak az űrhajóval, és a NASA nagyon bölcsen úgy döntött, nem kockáztatja ennek a két fantasztikus űrhajósnak az életét azzal, hogy egy már bizonyítottan meghibásodott űrhajóba visszaülteti őket. Automata üzemmódban, üresen ért földet az űrhajó. Az űrben ragadt két asztronautát pedig egy kilenc hónappal későbbi küldetésben, egy SpaceX Dragon űrhajóval hozták vissza.

Egy ilyen program megszervezése rendkívül bonyolult, hiszen a Nemzetközi Űrállomásra nem jár naponta „menetrendszerű busz”.

Ez a váratlan helyzet pedig nagyon sok mindent felborított, mert az űrállomáson nem lehet akárhány ember egyszerre fönt, a többi missziót is ehhez kellett igazítani. Tiborék esetében a fenntartózkodás hosszát 14–21 napra becsüli a NASA.

– Mikor érkeznek meg a földre azoknak a kísérleteknek az eredményei, amelyeket Kapu Tibor végzett el a Nemzetközi Űrállomáson?

– Mindegyik kísérlet egy picit más. Más maga a tudományág, amit érint, más típusú a mérés, más az adatfelvétel és más a tudományos tartalom is. Vannak olyan vizsgálatok, amelyek eredményeit azonnal továbbíthatja a Földre az űrhajós, illetve maga az adat az adott esetben azonnal megérkezik, és van olyan, amit a visszaérkezésekor kapunk meg.

Sőt, olyan kísérletünk is van, ami már azelőtt elkezdődött, mint hogy Tibor megérkezett volna az űrállomásra,

ugyanis egy előző űrhajó már fölvitte a szükséges eszközt. De olyan vizsgálat is a program része, amelynek az eredményei jóval az Ax–4 misszió földet érését követően érkeznek csak meg. Ezt követően a kísérletgazdák feladata, hogy ezeket a megérkezett adatokat összegezzék, feldolgozzák. A tudományos eredményeket is első körben természetesen ők használhatják és publikálhatják. Ez a tudományban egy teljesen szokásos, bevett módszer. Azonban ahogy telik az idő, a tudományos közélet számára hozzáférhetővé, kutathatóvá teszik ezeket az eredményeket, hiszen ebből tud tanulni az egész világ.

– Miként kezelik azokat a kritikákat, amely szerint a Hunor program túlárazott és látványos, azonban nem nyújt kézzelfogható eredményeket?

– Annak, hogy a program látványos, őszintén örülünk. Az egyik célja éppen az az ilyen tudományos programoknak, hogy a társadalom, de különösen a gyerekek, fiatalok figyelmét felkeltse, érdeklődési körét kiterjessze a természettudományok irányába, és felhívja a figyelmet arra, milyen fontos ezeknek a technológiáknak a birtoklása, ismerete, elsajátítása. Az, hogy a program túlárazott, minden alapot nélkülöző állítás. Nyugodtan meg lehet tekinteni, hogy mondjuk akár Lengyelország az Európai Űrügynökséggel milyen külön megállapodást kötött és milyen tartalommal.

A Hunor programra elkülönített összegnek a jelentős része el sem hagyta az országot,

hiszen pontosan az volt a cél, hogy a magyar kutatóintézetek, magyar vállalatok, magyar egyetemek számára biztosítsa a projektben való részvételt. Huniverzum néven megvalósítottunk egy látogatóközpontot is a program keretein belül, ahol több tízezer látogató, köztük sok ezer gyermek számára elérhető közelségbe hoztuk az űrtudományokat. Azt meg, hogy ne lenne ennek a programnak valóságos tartalma, egész egyszerűen olyanok állítják, akiknek semmilyen köze nincsen sem a tudományhoz, sem ténylegesen egy ilyen űrkutatási projekthez. Komoly ember ilyen butaságot nem mondhat, hiszen az Axiom-4 küldetés rekordnak számító hatvan tudományos kísérletének közel fele magyar.

Ferencz Orsolya Kapu Tiborral és Cserényi Gyulával (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

– Nemzetközi szinten milyen az elismertsége a magyar űrpogramnak?

– A nemzetközi partnereink, maga az Axiom Space is, de akár Peggy Whitson parancsnok szavait is idézhetném, akik többször hangsúlyozták, és maga a NASA is kifejezetten büszke rá, hogy rendkívül tartalmas az Axiom–4 küldetés tudományos portfóliója. Ahogy említettem, az Axiom-küldetések között a legnagyobb mennyiségű kísérlet elvégzése történik most. Több mint 60 kísérlet 31 országból. Ez az Európai Űrügynökség számára is büszkeség, Frank De Winne az Európai Űrügynökség emberes repülésekért felelős vezetője is hangsúlyozta, hogy

kifejezetten tartalmas ez a tudományos portfólió, és ennek közel a felét a Kapu Tibor által elvégzett magyar kísérletek adják.

Ez pedig a nemzetközi partnerekben is elismerést kelt. Azon keveseknek Magyarországon, akik esetleg tájékozatlanságból fakadóan negatív kritikát fogalmaznak meg, azt tudom mondani, hogy az ő számukra talán még inkább hasznos ez a program, és látogassanak el a Millenárison a Huniverzum látogatóközpontba, nézzék meg jobban, hogy mi mindennel foglalkoznak a magyar tudományegyetemek és kutatóintézetek. Ezt követően talán megértik majd, hogy egy ilyen út miért óriási jelentőségű. Csak arra figyeljenek, hogy vegyék meg a jegyet elővételben, mert a többség hatalmas érdeklődése miatt gyakori a telt ház.

– Ön hogyan éli meg a Hunor programot annak vezetőjeként és arcaként?

A program  vezetőjeként a vállamon nyugvó felelősség is elég jelentős. Nyilván Tibor szerepe a leglátványosabb, de mögötte egy egész szakmai csapat áll, és nagyon büszke vagyok rá, hogy ezt a fantasztikus emberekből álló szakmai teamet vezethetem. Az egész magyar űrszektor újjáépítése mellett hét éve indítottuk el ezt a programot a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, és hat éve már, hogy Szijjártó Péter miniszter úr bejelentette, hogy Magyarország vissza kíván térni az emberes űrrepülésre képes országok közé, oda, ahol egyszer már járt. Ez a hét év nagyon sok mindent tartalmazott, fantasztikus kihívásokat, nagyon szép és néha nehéz pillanatokat. Összességében nagyon boldog és nagyon büszke vagyok arra, hogy én egyáltalán ezt a feladatot elvégezhetem. Megtiszteltetés a kollégáimmal, ezekkel a nagyszerű emberekkel együtt dolgozni, és megtiszteltetés Magyarország számára ezt a programot sikerre vinni.

Nem túlzás azt mondani, hogy történelmet írunk, és egy nemzetegyesítést hajtunk végre, mert a tizenötmillió magyar túlnyomó többsége egy szívvel, egy lélekkel áll büszkén Tibor mögött, és büszke erre a programra.

Úgyhogy összefoglalva ezeket az érzéseket, amelyek bennem vannak: mondhatjuk, hogy voltak ugyan természetesen kihívásokkal teli pillanatok, meg nyilván még lesznek is, de összességében nagyon-nagyon boldog és büszke vagyok, és azt hiszem, hogy ezt az egész csapat nevében is mondhatom, mindannyian így érzünk.

Borítókép: Ferencz Orsolya (Fotó: Hírnyolc/Baranyai Attila)